• A játék 2021. dec. 22-én véget ért. Minden kedves játékosunknak hálásan köszönjük a részvételét, a kitartását és a nagyon színvonalas, szívet-lelket melengető válaszait!

Nyeremény: Minden nyertes játékos 10.000 Ft értékben szabadon választhatott a Kláris Kiadó gondozásában megjelent művekből. Játékosainkkal személyesen vettük fel a kapcsolatot és egyeztettünk a nyeremény átvételéről.

Nyertes játékosaink:

1. helyezett: Péntek Róbert András
2. helyezett: Tóth Tamás
3. helyezett: Varga Anna

Szívből gratulálunk!

A feltett kérdések és a helyes válaszok:

1. A Kláris Kiadó nevében a Kláris szónak mi a jelentése?

kláris

V.ö. kaláris

kláris (latin = “drágakő”)

Nyaklánc, főleg gyöngy nyakék népies szóval. Mondják “kalárisnak”is. “Gyöngykaláris a nyakán…” (énekelte Blaha Lujza). “Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon” (József A. : Klárisok)

2. Malgot István több könyve is megjelent a Kláris Kiadó gondozásában. Melyek ezek?

Kiadónknál kambodzsai útibeszámolója, a Korábban indulj, a Fuldokló istenek és a Cigány hold jelent meg, valamint a Götz Eszter által írt Teremtett lények című képes tanulmánykötet szobrászati munkásságáról.

3. A kiadónk magyar nevet (Kláris) visel, bár az alapításkor a Charis görög fogalom erősen meghatározta a névválasztás irányát. Mit jelent a Charis, és miképpen kapcsolódik a jelentése a kiadó szándékaihoz, irányultságához?

Görög eredetű szó, olyan dolog, amit az embernek nem muszáj csinálnia, nem törvényszerű, hanem a saját szabad akaratából teszi. A kiadó ezen címszó alatt jegyzett munkái a belső út, a szellemi-lelki fejlődés ösvényét tárja az olvasó elé, így azt, ami csak tényleg szabadon valósítható meg: az önnevelést, önépítést. Pl: Parzifal fejlődéstörténete, a Ji Ching mint ősi kínai bölcsességében való elmélyedés.

4. Az idei évben egy hiánypótló könyv megjelentetésének előkészítését kezdte el kiadónk, amely kapcsán először vezettük be a közösségi finanszírozás intézményét. Mi a könyv címe, és ki a szerzője?

Volker Fintelmann – Szépen megöregedni

5. A szabad nevelés egyik alternatív iskolatípusa a Waldorf. Ezekben az iskolákban mi az a jellegzetes szemléletmód, amellyel az inkarnálódó gyerekre tekintenek a nevelők?

A Waldorf-pedagógia tartalmát és módszereit a gyermekek életkori sajátosságaiból és azok változásaiból meríti és teszi gyakorlattá. A Waldorf-iskola gyermek-, és személyiségközpontú, képességfejlesztő iskola, melyben a művészeti és gyakorlati készségek fejlesztése azonos súlyú a közismereti képzéssel.

A Waldorf-iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését harmonikus egységben kezeli:

• a szív iskolája, mert a művészeteknek, mint az érzelmek megformált kifejezésének nagy szerepet tulajdonít;
• a kéz iskolája, mert a mozgás, a végtagok fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyerek akaratát;
• valamint a fej iskolája is, amennyiben a hagyományos értelemben vett tanagyag elsajátításán túl a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztését is célként tűzi ki.

A Waldorf-pedagógia a nevelést művészetnek tekinti, a tanulási folyamatot pedig a szabadság eszközének, amellyel elvezethetjük a gyermeket önmagához, hogy felnőttként képessé váljon saját útjának felismerésére és követésére.

A Waldorf-iskola

• sokoldalúan fejleszti a gyermek testi, lelki és szellemi készségeit,
• megteremti az ehhez szükséges feltételeket;
• az életkornak megfelelően az egyéni vélemények, vélekedések, világlátás kialakítását támogatja a helyett, hogy meggyőződéseket közvetítene;
• elismeri és tiszteletben tartja minden diák egyediségét, individualitását;
• támogatja a tanulóban a világ megismerésére irányuló kíváncsiságot,
• a környezet iránti felelős magatartást és tenni akarást.

Évkör, ünnepek

A Waldorf-óvodák, -iskolák évmenetét a világban az adott kulturális közeg ünnepei határozzák meg. A kultúra mint az „életet-szabályozó elv” minden szellemi működés legfőbb hatóereje. A mindennapokat átszövik az éves ritmushoz igazodó ünnepek, amelyek a közösségeket is alakítják és erősítik.

Magyarországon a keresztény ünnepkör által meghatározott az évrend: egy-egy tanév Szent Mihály naptól, a megmérettetés, mérlegelés, a számvetés napjától Szent János napig, az életerők delelésének napjáig ível. Az advent és húsvét kiemelkedik az évben: mint a várakozni és felmutatni tudás ünnepei.

Az eddig említettek mellett még jeles napok: a Szent Márton nap (az önmagunk és mások felé fordulni tudás), a vízkereszt (felismerés), a farsang („kifordulás”), és a pünkösd (felhangzás).

Rudolf Steiner szerint az ünnepek az év és az élet forduló- és csomópontjai, amelyek a világmindenség szellemiségével kapcsolhatják össze az embert. A Waldorf-óvodában ünneptől-ünnepig a természeti ritmusokkal összhangban próbál élni óvónő és gyerek. Minden iskolának önálló feladata ünnepei szellemi hátterének feltárása, megismerése, az életkoroknak megfelelő ünneplés megvalósítása. Célszerű megtalálni, újból és újból átgondolni az egyes ünnepek és a hozzájuk kötött tevékenységek szerepét.

A Waldorf iskolák legfontosabb nevelési elveinek egyike a gyermek személyiségének minél mélyebb és sokoldalúbb megismerése. Felfedezni a benne rejlő értékeket és tehetséget, ezeket gondozni, megadni minden lehetőséget kibontakoztatásukhoz. Fontos feladat, hogy megismervén a körülötte lévő világot, a gyermek otthon érezze magát benne.

Tudjon a képességeiről, tudja, hogy hol és mire használhatja őket.

6. Mi az a kérdéskör, amelyet a Holdvilág – napvilág című könyv körbejár?

Kötetünkben a holdvilág a hűvös, színtelen tudományos gondolkodásmódot, a napvilág pedig a gondolatok eredeti forrásának színgazdagságát, melegségét és fényét jelképezi. Külön figyelmet érdemel e tekintetben a digitális technika és a mesterséges intelligencia, mivel a műszaki innováció területén gyakran eltorzult formában jelenik meg mindaz, aminek valójában a szellemi fejlődést kellene szolgálnia.

Mennyiben különbözik egymástól az emberi gondolkodás és egy számítógépes program? Hogyan jön létre egy algoritmus, és hogyan keletkezik a tudat? Szerzőnk meggyőződése, hogy ezekre a kérdésekre csak úgy kaphatunk választ, ha saját gondolati tevékenységünket kontempláció során tapasztaljuk meg. A belső megtérés nélkül a világot nem lehet többé megmenteni, sem a természetet, sem az embert.

7. A 2021-es év első felében két könyvünk is megjelent. Mely könyvek voltak ezek?

• Székely István: A szabad figyelem,
• Böszörményi László: Holdvilág – Napvilág: Megtérés a tudományos gondolkodás forrásához

Újranyomásaink:

• Johannes F. Brakel – Gerbert Grohmann: Pézsmatulok, fakopáncs és delfinek
• Gajdos András: Az ember énekel

8. A Kláris Kiadót indulásától kezdve támogatta és bátorította egy híres gyermekpszichológus, aki hazánkban a gyermekek pártját fogta minden megnyilvánulásában és az alternatív pedagógiák, valamint az individuális szabadság és szabad nevelés elkötelezett híve és élharcosa. Könyvünkhöz írt előszót, és könyvbemutatóink szereplője is volt. Ki ő? Mit köszönhet neki a magyar szabad nevelés?

Dr. Vekerdy Tamás a magyar Waldorf tanár és tanítóképzés egyik központi alakja volt, mellette több más alternatív iskola, koncepció megvalósítását is segítette pl: Keszthelyen az Életfa Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjának kidolgozását is segítette. Rengeteg reformpedagógiai szemléletű könyv írója, a gyermekek életkori sajátosságainak és az ezt megismerő nevelésnek ad ezekben hangot. A médiában is segítette a Waldorf és más reformpedagógiai mozgalmak nyilvánosság elé tárását szakmai megalapozottságával.

9. A Kláris Kiadó 11 könyvet adott ki eddig Georg Kühlewind munkásságából, és készülünk még 6 másik könyvre is. Az ő meditációs praxisát más közösségek is élő módon ápolják, külföldön és belföldön egyaránt. Mi a magyar alapítványnak a neve és mi a honlapja, amelyen Kühlewind sok írása és könyve is szabadon elérhető az érdeklődők számára?

Georg Kühlewind Alapítvány

https://kuehlewind.org/hu/kuhlewind-irasai/egyeb-irasok/online-megjelent

10. A Kláris Kiadó kiadott egy könyvet, amely a gyermek fejlődését írja le általánosságban, az 1-8 osztály fokain. Ki a könyv szerzője és mi a könyv címe?

Torin M. Finser: Vándorúton-Iskolában – Egy Waldorf-tanárnak és osztályának nyolc éves Odüsszeiája

11. Évekig dolgoztunk együtt két őrségi fesztivál, a „Virágzás napjai” és a „Hétrétország” filmes munkáiban. Ki ezeknek a fesztiváloknak a szervezője, kitalálója és éltetője immáron több mint 25 éve?

Sülyi Péter – dramaturg, rendező, 1971-től az Omega együttes szövegírója is.

12. Mi a Hétrétország fesztivál alapgondolata? Milyen módon jelenik meg ebben az a szellemi szabadság és önrendelkezés, amely Kiadónk szándékait is meghatározza?

Sülyi Péter szavaival: „szeretnénk elkerülni a túlzásokat. Arra döbbentem rá, hogy nincs lényegi különbség egy kulturális túlkínálat és a szupermarketek túlkínálata között. Ugyanaz a mechanizmus működteti: elárasztanak olyan „termékekkel”, ami messze túl van a szükségleteden. Egyfajta önkorlátozást szeretnék a köztiválideológia részévé tenni: csak annyi programot viszünk bele a rendezvénybe (a minőségből, és nem a töltelékből!), amennyi egy ember számára még jószerivel befogadható.”

A Hétrétországra a helyiek úgy is hivatkoznak, hogy „köztivál”, hiszen itt kifejezetten a közösségen van a hangsúly – például nincs is különösebb marketingje az eseménynek. Egy közvetlen hangulatú rendezvényre számíthatunk, ahol a vendégszerető helyiek, a fellépők és az odalátogatók összhangban ünnepelnek. Erre a néhány napra egy képzeletbeli országgá változik az Őrség, aminek „fővárosa” Őriszentpéter, és mintegy 20 további kistelepülés kapcsolódik hozzá kulturális és közösségi eseményekkel.

13. Az egyik „Virágzás napjai” fesztiválon mutatta be a Kláris Kiadó az őriszentpéteri malomban három egyidőben megjelent krisztológiai témájú könyvét. Melyik évben volt ez a könyvbemutató, és mely három könyvről van szó? A rendezvényen szerepelt a szerző egyik barátja-tanítványa, és unokája is. Kik ők?

Az Őrségben Sülyi Péter több mint 25 éven át szervezte meg minden Pünkösdkor a Virágzás Napjai nevű rendezvényt. Ez alkalmat adott intim, elmélyült találkozásra egymással, művészekkel, önmagunkkal. Kiállítások, koncertek, workshopok, kiállítások voltak az apropó, amelyeket mindig a házigazda, Sülyi Péter a maga csendes, elmélyült módján nyitott meg, konferált fel, és aztán a rendezvény végén személyes szavakkal búcsúztatta el a közönséget.

A Kláris Kiadó Aletheia sorozatában 11 Kühlewind könyv jelent meg. Ezen könyvek sorában különleges helyet foglalnak el az életmű Logosszal, a teremtő igével foglalkozó kötetei. A Kláris Kiadó ezeket 2010 májusában jelentette meg és mutatta be a Virágzás Napjai rendezvény keretein belül.

A bemutatón előadást tartott a kötetek avatott fordítója, Böszörményi László professzor, zongorázott a szerző unokája, Székely Kristóf. Az alkalmat Lendvay Miklós, a Kláris Kiadó vezetője köszöntötte .

A könyvek (Becsapósan volt feltéve a kérdés, valójában négy könyvről volt szó, ahogy azt válaszadóink azonnal látták is):

• A Logosz szolgái – Az ember mint szó és beszéd
• A Logosz felismerése – János evangélista tudománya
• A világ Logosz struktúrája – A nyelv mint a valóság modellje
• A szó világossága – Világ, nyelv, meditáció

14. A gyermeki inkarnáció sajátos, életkorfüggő lépéseit több területen írják le részletesen a Kláris Kiadó könyvei. Mik ezeknek a könyveknek a címei, amelyek a 1) mozgás, a 2) zenei fejlődés és a 3) vallás területén írják le a gyermeki fejlődés lépcsőfokait, és inspirálják a szülőket, nevelőket, hogy képesek lehessenek megfelelő táplálékot adni a fejlődő gyereknek az adott fejlődési szakaszban?

• Székely Anikó: Égi lajtorján (vallás területén)
• Gajdos András: Az ember énekel (zenei fejlődés területe)
• Kim John Payne- Gyermekeink játékai (mozgás területén)

15. A Kláris Kiadó számos társkiadóval dolgozott együtt, könyvek megjelenését támogatta. Mely kiadók ezek és mely könyvek jöttek létre ezekben az együttműködésekben?

• Q.E.D. Kiadó – Karátson Gábor: Ji King és Tao Te King
• Pont Kiadó – Malgot István által szerzett könyvek
• Tani-Tani Bt. – Tizenkét érzék, Gyermekeink játékai, Énekeld meg a teremtést! (Kiadónk ezeket eleinte csak finanszírozta, majd az új kiadásokat, a kiadási jogokat megvéve, már Kiadónk adta ki.) A Bt.-t Oroszlány Péter képviselte, aki karizmatikus alakja volt a magyar nevelésnek.

16. Hol és mikor került sor a Götz Eszter által Malgot István szobrairól írt „Teremtett lények” című könyv bemutatójára?

Uránia Nemzeti Filmszínház, 2012. december 12.

17. A Kláris Kiadó több évig filmeket is készített. Az egyik fontos együttműködés során a vágóstúdiónkban készültek nagyjátékfilmek, többek között Fábry Sándor / Wahorn András: Cadillac Drive, Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?, Sándor Pál: Noé Bárkája, Szőke András: Hasutasok, Horvai István: Rózsakiállítás, Faur Anna: Lányok, Sopsits Árpád: Hangyák. Mely nagy nevű filmstúdió volt ezeknek a filmeknek a producere, és mely neves magyar filmrendező volt ennek a szakmai vezetője?

Sándor Pál, illetve Hunnia Filmstúdió Kft.

18. 2021-ben volt egy híján 20 éves a Kláris Kiadó. Több lényeges tevékenység is megelőzte az alapítás évét, az egyik ilyen volt Malgot István „A cigány hold” című könyvének filmre vitelének támogatása. Melyik filmszemlén került a játékfilm bemutatásra, és mi volt az alcíme?

A 33. Magyar Filmszemlén kísérleti és kisjátékfilm kategóriában mutatták be. Alcíme: Egy cella képei.

19. Wolfram von Eschenbach Parzivalcímű könyvének több bemutatója is zajlott a Goethe Intézettel együttműködésben. Az egyik bemutató a fordító, Tandori Dezső 66. születésnapján, az Andrássy úti Goethe Intézetben zajlott. Kik fordultak meg a színpadon, és milyen szerepük volt az est szempontjából?

Tóth Ildikó és Fenyő Ervin két rövid részletet olvasott fel a műből. Majd  Vizkelety András medievista professzor rövid előadása következett a mediterraneumban született nagyepika középkori fejlődéséről. Ezt Székely György előadása követte, melynek alapkérdése: Miért verekednek a lovagok állandóan? Nagy Márta moderálta ezt a beszélgetős előadást. Lendvay Miklós a kiadó képviseletében megemlékezett a kezdetekről és születésnapján köszönti a távollévő Tandori Dezsőt. A végén ismét részletek hangoztak el az előadók részéről. Tandori Dezsőnek csak a szelleme, fizikai valójában nem volt ott.

20.A másik Parzival könyvbemutató a Parzival hosszú éjszakája címet viselte. Hol zajlott ez, és mi történt ezen a közel 24 órás rendezvényen?

2005 májusában a Kláris Kiadó és a PPKE Német Tanszék közös szervezésében Piliscsabán sor került a magyar Parzival első teljes felolvasására; kilenc színész (Andai Katalin, Fenyő Ervin, Kiss Máté, Kocsis Gergő, Papp Dániel, Samu Attila, Szabados Zsuzsa, Zámbori Soma és Zsolnay Margit) 23 órán keresztül váltotta egymást, a mintegy háromórás hajnali szünet alatt a közönség egy része az aula folyosóján hajtotta fejét rövid álomra.) A felolvasást számos program – varázslás, zsonglőrködés, kiállítás, tombola, játékok – kísérte. Volt még középkori ételkóstoló, hastánc-bemutató, tárlatvezetés furulyaszóval, Helmut Birkhan bécsi professzor kiselőadásaival fűszerezve.

21. Mi az, amit Ön szívesen megkérdezne vagy megtudna Kiadónkról?

A jövőben milyen munkákat terveznek publikálni a kiadó színeiben?

Tervezzük újabb Georg Kühlewind kötetek megjelentetését:

Mennyiben változott a Kiadó világszemlélete az elmúlt húsz évben?

A kiadói profil szempontjából a 2002-es induláskor az alap-intenció a külföldön sok nyelven megjelent Georg Kühlewind (Székely György) kötetek közül tíznek a megjelentetése volt, amely néhány év alatt meg is valósult. Időközben tudatosodott bennünk, hogy ez a szellemi kutatás és belső munka, amelyekben inspirációja lehet a Kühlewind életmű, sok életterületen konkretizálható és lefordítható praktikusabb tapasztalatok leírására, így születtek a pedagógia jellegű művek, könyvek és filmek egyaránt.

A kiadó tagjainak egyik legjelentősebb szellemi tápláléka Rudolf Steiner szellemtudománya, az Antropozófia. A kiadványokban ez nem közvetlenül jelenik meg; meglátásunk szerint ezek a könyvek minden érdeklődő számára érthetőek és inspiratívak lehetnek, nemcsak az antropozófiával foglalkozó kutatóknak, vagy a Waldorf iskola tanárai és szülei számára. Szeretnénk, hogy ezek a könyvek a legszélesebb nyilvánosság számára ismertté és elérhetővé váljanak.

A Kiadó világszemlélete valamelyest mélyült ezekben az években, de alapvetően a kérdések nem változtak. Hisszük, hogy nem a válaszok a lényegesek, hanem a kérdésekkel való együttélés, azoknak folyamatos kérdezése; ha mindennapi tetteinkkel folyamatosan válaszokat adunk is a kérdésekre, a következő pillanatban feltéve ugyanazt a kérdést, már a válasz lehet egy friss és új – ezért állandóan kérdeznünk célszerű; az igazán nagy kérdésekre az egész életünk a válasz.

Tervezi-e a kiadó, hogy bővíteni fogja kiadványai körét mesekönyvekkel, gyermekeknek szóló verseskötetekkel?

                          ***

A 2020-as játék részletei:

A nehéz és megpróbáltatásokkal teli 2020-as év végén egy könnyedebb játékkal köszöntöttük az adventi időszakot. 21 kérdést tettünk fel a kiadónkról és a kiadványainkról december 1 és 21 között.

Adventi játékunk eredményhirdetése – 2020.12.22.

A játék a mai nappal véget ért. Minden kedves Játékosunknak hálásan köszönjük a részvételét, a kitartását és a nagyon színvonalas, szívet-lelket melengető válaszait! Az alább felsorolt Játékosok a helyes válaszok száma és a beküldés gyorsasága tekintetében 90% fölötti eredményt értek el.

Nyeremény: Minden nyertes Játékos 10.000 Ft értékben szabadon választhatott a Kláris Kiadó gondozásában megjelent művekből. Játékosainkkal személyesen vettük fel a kapcsolatot és egyeztettünk a nyeremény átvételéről.

Nyertes játékosaink:

I. helyezett: Bándi András
II. helyezett: Kövi László
III. helyezett: Tóth Tímea
IV. helyezett: Péntek Róbert András

Holtversenyben V. helyezettek:
Sári Andrea és Tóth Tamás

Szívből gratulálunk!

A játék kérdései és a helyes válaszok:

1. Milyen sorozatai vannak a Kláris Kiadónak?

Aletheia – ismeretelméleti sorozat
Paidagogos – pedagógiai sorozat
Charis – szépirodalmi sorozat
Művészet és társadalom – a művészet és a szociális kérdések vizsgálata, azok összefüggéseit bemutató sorozat

2. Hol található a Kláris Kiadó bemutató boltja és mi a különlegessége?

Budapesten, a Carl Lutz rakparton, ami egyben alternatív energiát is hasznosító ökológiai irodahajó. 1137 Budapest, Carl Lutz rakpart 29.
https://www.irodahajo.hu/hu/

3. A Kláris Kiadó társszervezőként helyszínt biztosított egy könyvbemutató rendezvénynek, amelynek ez volt az alcíme: „Világlátomás nyolcezer verssorban” Melyik könyvet mutatták be és ki a könyv kiadója és fordítója?

Sebastian Brant (középkori német költő) A Bolondok hajója c. könyvét a Borda Antikvárium gondozásában, Márton László fordításában. Német kiadója: Friedrich Zarncke

4. Mi a jelentése az Aletheia szónak és melyik aspektusa jelenik meg a Kiadó törekvéseiben?

Az Alétheia (αληθεια) ősi eredetű görög szó. Szó szerinti jelentése nem-elrejtett, a-letheia (α-ληθεια), azaz felfedett, megmutatkozott. Jelentésének további módosulatai az igazság, valóság, őszinteség, nyíltság, megbízhatóság.

„Az igazság görög szava, … eleven megismerés, a világosság folytonossága a tudatban”

Az Alétheia szó, a kiadói törekvésekben és így könyvei által egyrészt annak segítése, hogy az ember, miképpen tudja a benne rejlő  erőket meglátni, megtapasztalni és aktivizálni, másrészt a világ olvashatóságát,  jelentés- hordozását, megismerhetőségét igyekszik segíteni.”

„Az Új Testamentum fő irányultsága a rejtettből a rejtetlenség felé vezető út.” ”… eleven megismerés, a világosság folytonossága a tudatban.”

 Az ismeretelméleti művek sorozatának célja, az ismert, korábban tudott tudást újra feleleveníti, és a mai kor embere számára elérhetővé, feldolgozhatóvá tenni. Az ember legfontosabb forrása a saját tapasztalata, az ember önmagát  “olvasva” juthat a legmegbízhatóbb tudáshoz és bölcsességhez. A cselekedeteinket tudjuk tudatosan irányítani, az akarat és a létrejövő tett képes változásokat előidézni érzéseinkben, ez tudja “megváltani” a világot; erre az  aktivitásra szeretné a Kláris Kiadó bátorítani az olvasóit.

Részletesen erről Georg Kühlewind a Logosz felismerése c. könyvében ír, egy teljes fejezetben.

5. Ki volt Georg Kühlewind és miért írt álnéven?

Székely György (1924-2006) fizikai kémikus, kutató, filozófus, antropozófus ismeretelméleti író, előadó, meditációs tanár, a tudattal kapcsolatos kérdések kutatója – kiváló Ember, barát, férj és családapa.

A természettudományok, mindenekelőtt a kémia mellett gyerekkorától érdeklődött az irodalom, a mitológia, – Kerényi Károly tanítványaként klasszika filológusnak készült -, a pszichológia és a zene iránt. Később Rudolf  Steiner, a Waldorf pedagógia megalapítója írásainak hatására, érdeklődése az antropozófia felé fordult. „Élővé tette az antropozófia lényegét.”

25 német filozófiai mű szerzője, amelyeket többek között angol, spanyol, francia, orosz és grúz nyelvre is lefordítottak. Német kiadója a Freies Geistesleben Verlag. Filozófiai munkásságát az emlékére megalakult Georg Kühlewind alapítvány gondozza.

http://kuehlewind.org/hu

A Tudatszintek c. könyvhöz írt önéletrajzában így ír magáról: http://kuehlewind.org/hu/kuhlewind-irasai/a-szerzorol/cikk-gk-eletrajz

Személyéről Dobosy Ildikó szép írásából olvashatunk: http://kuehlewind.org/hu/reflexiok/olvasoinktol/emlekezes-szekely-gyorgy-filozofusra

Műveiben megfogalmazta a megismerés és a cselekedet szabadságának lehetőségét; ezek a gondolatok a hatalom számára nem voltak kívánatosak, ezért írt álnéven, és műveit külföldön német és angol nyelven publikálta.

6. Hány Georg Kühlewind kötet jelent meg eddig magyarul és melyik volt a Kláris Kiadó gondozásában megjelent első mű?

Összesen eddig 12 műve jelent meg magyarul:

Karácsony – Az ember három születése – 1996 Székely és Társa Kiadó
Figyelem és odaadás – Az én tudománya – 2002
Csillaggyerek – Gyerekek, akik különleges feladatok elé állítanak bennünket – 2003
A normálistól az egészségesig – A megbetegedett tudat felszabadításának útjai – 2003 (korábbi kiadása: 1991 Waldorf Pedagógiai Alapítvány)
A szelíd akarat – A gondolttól a gondolkodásig, az érzett-től az érzésig, az akarttól az akaratig – 2003
Tudatszintek – Meditációk a lélek határairól – 2003
A hetedik nap vége – Az intuitív gondolkodás tapasztalatai és konzekvenciái – 2004
A Grál – avagy mire képes a szeretet – 2004 –(A Parzival műbe illesztve jelent meg)
A szó világossága – Világ, nyelv, meditáció – 2010
A világ Logosz struktúórája – A nyelv mint a valóság modellje – 2010
A Logosz felismerése – János evangélista tudománya 2010
A Logosz szolgái – Az ember mint szó és beszéd –  2014
A Kiadó gondozásában az első a “Figyelem és odaadás” c. műve volt.

7. A szerzőink olyan korban alkottak, amikor a szabad gondolatok az uralkodó hatalomnak nem voltak kedvesek. Emiatt többen közülük rövid időre börtönbe kerültek ill. álnéven tudtak csak publikálni. Szerzőink közül melyek ezek és mi volt a bűnük?

Georg Kühlewind, Székely Györgyöt zsidó származása miatt 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, több mint egy évet töltött azokban, többek között Buchenwaldban. 1945-ben az amerikaiak szabadították ki Langstein-Zwierbergi táborból. Könyvei csak álnéven jelenhettek meg.

Karátson Gábor író, műfordító, a Ji King: A változások könyve fordítóját, miután az 1956-os forradalom leverését követően illegális lapok terjesztésében segédkezett 1957. márciusában őrizetbe vették, júniusban letartóztatták és három év börtönre ítélték, azonban 1958. novemberében szabadlábra helyezték. Minthogy egyetemi tanulmányait nem folytathatta, előbb fizikai munkás, a Nemzeti Színház statisztája, majd a Corvina Könyvkiadó lektora, 1974-től szerkesztője lett. A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen, az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen adott elő keleti filozófiát.

Malgot István szobrász, bábművész, rendező, író, színházalapító, utazó. A Cigány Hold, Korábban indulj! Barangolások Cambodiában és a Fuldokló Istenek c. könyvek szerzőjét 1968-ban a Pór-féle maoista összeesküvés perének negyedrendű vádlottjaként felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

8. Melyik Tandori Dezső mű jelent meg a Kiadó gondozásában és mi a különlegessége?

A Két és fél töredék Hamletnek verseskötet

Tandori Dezső 40 év múltán újra elővette 1968-ban írt verseskötetét. A lapok bal oldalán az 1968-ban írt versek költői kérdésként jelennek meg, a lapok jobb oldalán a 40 évvel későbbi ihlet alapján született versek találhatók.

9. Milyen meditációs módszer fűződik Georg Kühlewind nevéhez?

Az ember képes saját megismerési képességeit fejlesztve kitágítani tapasztalását: önmagáét és a világét. Ennek a megismerésnek egy része túlmegy az érzékszervi-gondolati megismerésen, és egy másfajta tudatállapotban,    meditatív módon, nemcsak a hétköznapi tudat szintjén történik. Rudolf Steiner az antropozófiai alapú meditáció kapcsán az imagináció-intuíció-inspiráció, a képzet-érzés-akarat lépcsőit írja le, legalapvetőbb műveiben. Kühlewind a saját eleven tapasztalatai alapján a meditációnak nagyon sok fajtáját írja le: többek között  gondolati, észlelési, tárgy/képmeditációt, szövegmeditáció ill. szómeditációt.

Saját maga A figyelem és odaadás c. művében szentel egy fejezetet a meditációnak.

„Egy ember alkotta tárgyra történő képzeti és gondolati koncentrációban a tudat képes felemelkedni a gondolati intuíció magasságába a tárgy ideájában. Ez további gyakorlatok kiindulópontja, amelyek az igazi én    koncentráltságát és megerősítettségét, a szabad figyelmet, a magát átélő és önmagává lett ént előfeltételezik. A koncentrációs gyakorlatban megerősítődik az igazi én, még az „én vagyok” élménye előtt, mert ez az én éppen a tiszta akarat révén válik tevékennyé és intenzívvé.

Ha meg akarjuk fogalmazni, mi a meditáció, azt mondhatjuk, hogy a tudatnak az a szintje, ahol jelenléte, értése villámszerűen, pillanatnyi felvillanásként történik. A meditáció időzítés az egekben, ahol a meglátások felvillanásai születnek.”

Agnes Hardorp, aki részt vett Georg Kühlewind meditációs szemináriumán, saját tapasztalatairól mesél német nyelven:

https://www.anthroposophische-meditation.org/agnes-hardorp/

A Georg Kühlewind Alapítvány honlapján található útmutatás a meditációhoz az angol nyelven megjelent The Light of the „I” c. műve kapcsán:

http://kuehlewind.org/hu/georg-kuhlewind-munkai/konyvek/angol-nyelven/the-light-of-the-qiq-guidelines-for-meditation?highlight=WyJ0aGUiLCIndGhlIiwibGlnaHQiLCJvZiIsInRoZSIsIid0aGUiLCJpIiwiaSdtIiwiaSd2ZSIsInRoZSBsaWdodCIsInRoZSBsaWdodCBvZiIsImxpZ2h0IG9mIiwibGlnaHQgb2YgdGhlIiwib2YgdGhlIiwib2YgdGhlIGkiLCJ0aGUgaSJd

10. Kik segítették a Kiadót abban, hogy Georg Kühlewind művei magyarul megjelenhessenek?

Fordítók: Böszörményi László, Baltigh Attila
Lektorok: Fenyő Ervin, Székely Anikó, Székely István, Adamik Lajos
Korrektorok: Varga Anna, Horváth Annamária, Vajthó Lukács
Tördelők: NetWalk Kft, Herner János, Stahl Eszter, Székely István
Borítóképek: Kontra Ágnes
Nyomda: Generál Print Nyomda Szeged, Hunya Ágnes
Kláris Kiadó munkatársai: Lendvay Miklós, Babos Krisztina, Nagy Anett

11. Mi a jelentése a charis szónak és melyik aspektusa jelenik meg a Kiadó törekvéseiben?

Kegyelem, adás.

Olyan dolog, amit az embernek nem muszáj csinálnia, hanem a szabad akaratából teszi.

„Cselekvés morális intuícióból, azaz szabadságból. Okság nélküli kezdés, az ok-okozati lánc áttörése – megbocsátás”

12. Hány évig dolgozott Karátson Gábor a Ji King fordításán?

12 intenzív évig, a könyv fizikai megjelenéséig.

13. Ki fordította le verses formában a Parzivalt?

Tandori Dezső

14. A Parzival első teljes magyar nyelvű kiadásának bemutatűja Tandori Dezső hányadik születésnapján történt?

66. születésnapján, 2004-ben, a Goethe Intézet akkor Andrássy úti nagytermében.

15. Melyik alternatív pedagógiai sorozatot támogatja a Kiadó megjelenő köteteivel?

Waldorf pedagógia

16. A gyermekek természetes spontán módon kapcsolódnak a szellemi világhoz és áhítattal tekintenek az őket körölvevő világra. Mely könyvünk járja körül a gyermek fejlődésének nagy állomásainak bemutatásán keresztül a hit témakörét?

Székely Anikó: Égi lajtorján

17. Szerzőink azt vallják, hogy az ember szabad lény, szabadon képes meghatározni cselekedeteit, a múltjából nem következik a jelene. Meg tudna-e nevezni és néhány gondolattal bemutatni néhány kortárs gondolkodót – nem a Kiadó szerzői közül – akik hasonló bátorsággal teszik fel létünk alapveő kérdéseit és merőben új megközelítéseket javasolnak, akár a természettudomány, akár a lélek, akár a szellem kutatásának területén?

Játékosaink válszai:

Henning Köhler

“Henning Köhler német pedagógus, pedagógiai szakértő, a Waldorf pedagógia elismert ismerője, kutatója, aki újraértelmezi  a hagyományos pedagógia  alapfogalmait nem magatartászavaros, hanem egyedi magatartású (verhaltensoriginelle) gyerekekről beszél. Szerinte a két, szakmai körökben elfogadott nevelést befolyásoló faktoron (az öröklés illletve  a környezeti tényezók) kívül,létezik egy harmadik, mégpedig az egyéni biográfiai, aminek     alakítója a Kernsubjekt. “

Andreas Meyer

“Andreas Meyer, Berlinben élő. dolgozó német pszichoterápeutaa spirituális pszicholóhia egyik előfutáraként, a szellemileg megalapozott  embertant és a korszer pszichoterápia forrásait kutatja.”

W.H. Groot

“A holland Joost W.H. Groot a színtan területén kutatva, szakítva az elterjedt természettudományi megközelítéssel, amely a természeti jelenségeket a folyamatból kiragadva, szegmentáltan analizálja, a színek természetét fenomenológiai szempontból , összefüggéseiben, környezeti viszonyaiban, a természeti folyamaton belül maradva vizsgálja. Tudományos tapasztalatait a Cuvillier Verlag Göttingen-nél megjelent Phänomenologische     Untersuchungen über die sinnlich-anderssinnliche Natur der Farben,ihre Nichtableitbarkeit und die Richtung ihres Ursprungs c.művében foglalja össze.”

Rudolf Steiner

“Rudolf Steinert szükséges megemlíteni. Lényegében másról sem írt, mint az ember, az egyén, az individuum szabadságáról, szabadsága megélésének fontosságáról, illetve arról, hogy nem is lehet és szabad másra    törekednünk, mint szabadnak lennünk vagy egyre szabadabbá válnunk. Hogy pontosan “mitől vagy mi alól is kellene szabaddá válnunk” az is lényeges, megkerülhetetlen kérdés, hiszen sokféleképpen értelmezhető a    szabadság. De, természetesen, Steiner a szellem szabadságát érti a szabadság fogalma alatt, pontosabban a szellem (kultúra, intuitív gondolkodás, stb.) területét jelöli meg az egyetlen olyan “helynek”, ahol az ember egyáltalán valódi szabadságról beszélhet. (Székely György ragadta meg így a Steineri gondolatot a leg-példa-értékűbben).”

Carl Gustav Jung

“Jung az individuáció fogalmával írta le az egyénivé illetve egyéniséggé válást, mely fogalomba implicit bennerejlik az állandó növekedés, és a szabadság is, hiszen a növekedés képességnövekedés is, amely szellemi- kulturális gyarapodás. “

Eric Berne

“Megjelenik a pszichológia másik irányzatában is a szabadság, Eric Berne játékelméletében, tranzakcioanalízísében. Berne a “kezelés” célját a spontaneitás, az az a szabad ember megjelenésében határozta meg. A spontaneitás (ami véleményem szerint a Zen pillanat is) nyilván egy tudati áttörést jelent, amikor nem a megszokásaink hatására reagálunk egy sémát, hanem “újjászületünk” a pillanatban, vagyis spontának vagyunk.”

Rupert Sheldrake 

“A megnevezett szerző a természettudomány, tudományfilozófia területén a tudomány felszabadításáért dolgozik. Kutatásai a természettudomány megkövesedett dogmáira irányulnak, melyek a szabad kutatás, a szabad gondolkodás és szabad tudomány gátját képezik. “

Ken Wilber

“Ken Wilber, amerikai filozófius, az integrál szemlélet kidolgozója. Hatalmas műveltsége kiterjed a primitív népek kultúrájától, a keleti bölcseleti hagyományokon át, a modern és posztmodern filozófiákon keresztül a    pszichológiai, társadalmi, gazdasági, tudományfilozófiai munkákra is. Munkájával a valóság legalapvetőbb struktúrájára világított rá, és a Működő Szellem emberben megnyilvánuló folyamatát is bemutatja, viszonyait a     világban, és a magasabb tudatállapotok ismérveit.”

Eckhart Tolle

“Echart Tolle, Eckhart Tolle (IPA [ˈɛk.haʁt ˈtɔlə], született Ulrich Leonard Tölle néven, Lünen, 1948. február 16. – ) német származású kanadai író, előadó, spirituális tanító, A most hatalma és az Új Föld című bestsellerek  zerzője. 2008-ban a The New York Times egy cikkében a „nemzet legnépszerűbb spirituális tanítójaként” utaltak rá.[1] Könyveiben önmagát megvilágosodott emberként határozza meg, aki megszabadult az egó minden kötöttségétől és kényszerétől.”

Polcz Aliane

“Pszichológusok széles köre alkalmazza Polcz Alaine játékdiagnosztikai módszereit, mellyel a Világjáték szceno bábteszt alapjait fektette le. Alaine életének kettősségét mutatja, hogy míg a halál pszichológiájáról ismeri őt a     szakma, addig a gyermekpszichológia területén éppen olyan nagy a munkássága. Élete egyik utolsó gyermekpszichológiai alkotása a Világjáték “folytatása”, tökéletesítése – egy szceno bábteszt, amely megfelel a gyermek vizuális beállítottságának, tehát képszerű, dramatikus, jelképes, biztosítja az érzelmek kivetítését és lereagálását. “

Szepes Mária

“Nevét viseli az 1996-ban létrejött Szepes Mária Alapítvány, valamint az alapítvány által, 2014-ben alapított Szepes Mária-díj. Szellemiségét, tanításait képviseli a Fényház Stresszoldó és Személyiségfejlesztő Központ keretén belül működő „Szepes Mária Fényháza az Indigó Gyerekekért Iskola” programja.”

Boldizsár Ildikó

“2010-2014 között a Meseterápia Központ szakmai vezetője volt. 2014 januárjában megalapította a Metamorphoses Meseterápiás Egyesületet, és létrehozta a Fabuláriumot, a tértől és időtől független tudástárat, amelynek szellemi vezetője.”

Pál Ferenc

“Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörben. Az előadások tematikája meglehetősen tág, érinti a   spiritualitást     és a társadalomtudományokat, a közösségi és családi konfliktusoktól a személyes lelki egyensúly kérdésein és a párkapcsolati-házassági problémákon át a transzcendenciához fűződő kapcsolat problematikájáig terjed.”

Bert Helinger

“A csoportdinamika, a primérterápia, a tranzakció-analízis és különböző hipnoterápiás eljárások hatása alatt kialakította a saját munkamódszerét, a mára már világszerte ismertté vált családfelállítást. A módszert számos területen alkalmazzák, például a pszichoterápiában, a pszichoszomatikus orvoslásban, az életvezetési és nevelési tanácsadásban, a tágabb értelemben vett lelki gondozásban.

Bert Hellinger a Rupert Sheldrake által megfogalmazott morfogenetikus mező erőterében uralkodó törvényeket figyelte meg, és azokat A szeretet rendjei című művében fogalmazta meg. Terápiájának lényege a mezőben lévő rendek helyreállítása. A mezőt szívesen nevezte szellemi mezőnek.”

Joe Dispenza 

“Évtizedek óta állhatatosan kutatja, hogyan hatnak gondolataink és érzéseink az agyunk és szívünk által kibocsátott energiákra és azok hogyan hatnak vissza a testünkre és lelkünkre, sőt a sorsunkra.”

Veit Lindau 

“Német területeken nagy közönségtáborral bíró tudatkutató, gondolkodó, spirituális tanító. Sajátos filozófiáját 30 éve építi meditációk, önismereti kurzusok, előadások széles körét nyújtva. Missziója nem kevesebb, mint Dispenzáé és társaié: az emberek gondolkodását a szeretet, az összefogás felé, az áldozati szerepből a teremtés irányába mozdítani, ami lehetővé teszi nekünk, hogy sok-sok önismereti munkával egy nemesebb, békésebb, jobb, szeretetközpontú világot teremtsünk.”

Paulinyi Tamás

“Író, költő, lapszerkesztő, rovatvezető, publicista, pszi-kutató.Munkásságának legnagyobb erényét a pszi-képességek népszerűsítése és a parapszichológiáról való tudásunk oktatása jelenti. Másfél évtizede folyamatosan közöl a témáról ismeretterjesztő cikkeket és cikksorozatokat, részt vesz hasonló témájú rádiós és televíziós műsorok szerkesztésében és vezetésében, továbbá tizenhárom éve igazgatója a SZINTÉZIS Szabadegyetemnek, amelynek rendszeres gyakorlati terepét a pszi labor jelenti. Több műfajban adott ki írásokat. A 2007-ben megjelenő Titkos Arany című könyve verseskötet,míg a 2008-as kiadású Bólébál egy kisregény, mely nehéz gyermekkorának feldolgozási kísérlete.”

Massimo Scaligero

“Székely Györggyel ápolt baráti kapcsolatot, szellemtudományos kutatásokat folytatott, magyarul a meditációval kapcsolatban jelent meg könyve.”

Paul Emberson

“1989-ben egy kis svájci faluban megalakult Paul Emberson vezetésével az Anthro-Tech Intézet. Az alapító és munkatársi közössége azt a célt tűzték ki, hogy Rudolf Steiner szellemtudományi kutatásaira támaszkodva    feltárják a számítógép és az Internet lényét, lényegét. Olyan technikák kifejlesztését határozták el, amelyben az ember morális erői összekapcsolódhatnak az ember által teremtett gépekkel. Az Intézet ebben a témakörben közel 15 éve végez szellemtudományos kutatásokat és konkrét gép-kísérleteket. A kutatás eredményeit, tapasztalatait több könyvben és cikkben tárta a nyilvánosság elé.”

Mérő László – https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9r%C5%91_L%C3%A1szl%C3%B3 😉  

Richard Feynman – https://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Feynman

Jared Diamond – https://hu.wikipedia.org/wiki/Jared_Diamond

Laár András – https://hu.wikipedia.org/wiki/La%C3%A1r_Andr%C3%A1s

18. A Kláris Kiadó mely kötete segíti a kreatív írás fejlesztését?

Paul Matthews: Énekeld meg a teremtést Az írásművészet felszabadítása

19. A Kláris Kiadó szorosan együttműködik a Goethe Intézettel, ennek keretében három+1 közös könyvbemutatót is szerveztünk. Meg tudná nevezni, hogy mely könyvek kerültek ily módon bemutatásra?

Wolfram von Eschenbach: Parzival, 2004. december 8., Andrássy út, Goethe Intézet nagyterme – Georg Kühlewind, Vizkelety András, Mélyi József, Tóth Ildikó, Fenyő Ervin közreműködésével

A Parzival hosszú éjszakája, 2005.05.13.-14., Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai Campusán.

A programot a „Pragmatikus művelődéstudomány” specializáció hallgatói szervezték a Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Kláris Kiadó támogatásával.

Sebastian Brant: Bolondok hajója,  2009 január 15, Kláris Irodahajó, Borda Lajos Könyvkiadó, Márton László fordító, HOPPart Társulat színészei közreműködésével

Székely Anikó: Égi lajtorján – 2012 december 11, Ráday utca, Goethe Intézet nagyterme – Székely Anikó, Fenyő Ervin, Rostás Eszter közreműködésével

20. Kim John Payne az Egyszerűbb gyermekkor c. könyv szerzőjének a Paidagogos sorozatban melyik könyve jelent meg a Kláris Kiadó gondozásában?

Gyermekeink játékai – A játékok és a sport hatása a gyerekek fejlődésére

21. A Kláris Kiadó kulturális filmeket is készít. Mi a címe a Waldorf iskolát bemutató filmjének? A Kiadó melyik könyve készült el azonos címmel filmváltozatban is?

A világ sincs kész – 20 éves a Pesthidegkúti Waldorf Iskola (1989 – 2009)

Gajdos András: Az ember énekel