Mallász Gitta, Rudolf Steiner és Georg Kühlewind szemelvények csellómuzsikára
Rohmann Ditta csellón játszik Böszörményi László felolvasását kísérve, csodálatos muzsikával azt át- meg átszőve.
A felolvasás témái:
Mallász Gitta: Az angyal válaszol
Rudolf Steiner: János evangélium
IDŐPONT: 2024. december 20., péntek, 19:00-20:30 óra
HELYSZÍN: MAT Rudolf Steiner Ház Pecsétterem, 1026 Budapest, Riadó utca 2/B
ROHMANN DITTA kiváló, igen sokoldalú csellóművész, aki magáének érzi mind a hagyományos koncerteket, mind a világ- és a kortárszenét, valamint az improvizációt is.
BÖSZÖRMÉNYI LÁSZÓ “civilben” többek között informatikai kutató, az ausztriai Alpok-Adria Egyetem professor emeritus tanszékvezető egyetemi tanára Klagenfurtban.
Az ESEMÉNY nyilvános, ingyenes, a részvétel a helyszínen támogatható.
Mallász Gitta: Az angyal válaszol
“Nem a szerzője, csak írnoka vagyok e könyvnek” – Mallász Gitta
Négy magyar fiatal (Mallász Gitta, Strausz Lili, Dallos Hanna és férje, Kreutzer József) a második világháború alatt 17 hónapon keresztül különös tanítást kapott, amely egy belső mestertől vagy angyaltól származott. Mallász Gitta katolikus nevelést kapott, a másik három zsidó származású fiatal viszont nem részesült semmilyen vallásos nevelésben. (…) A háború légköre arra késztette őket, hogy a legégetőbb problémákkal foglalkozzanak. (…) 1943-ban a négy fiatal gyakran találkozott a fővároshoz közeli Budaligeten egy kis házban, amelyet Hanna és József bérelt. Elvonultságukban alkottak, ilyenkor megfogalmazták a legégetőbb kérdéseiket és megbeszélték vagy leírták, mi nyomasztja őket. 1943. június 25-én Gitta felolvasta Hannának, hogy mik a belső akadályai. Hirtelen Hanna figyelmeztette: „Vigyázz, többé nem én beszélek.”! (15. old. 2005-ös kiadás). Így kezdődött tehát a heti gyakoriságú, 88 beszélgetésből álló tanítás-sorozat, „az angyal válaszol” (továbbiakban dialógusok).
Az itt látható riport filmen Kardos Gyöngyit szólaltja meg Teszár Dávid, az Athanor Youtube csatorna műsorvezetője. Kezében a Böszörményi László által írt Georg Kühlewind – a Logosz szolgája című könyv látható. Mint elmondja, ebben olvasott először Mallász Gittáról.
Kardos Gyöngyi Mallász Gitta munkatársa volt. Nagyon közel álltak egymáshoz. Az ő fordításában jelent meg először a könyv, s a többi, soron következő írás magyar nyelvű megjelenésében is nagy szerepe van.
Rudolf Steiner: A János-evangélium
Minthogy az előadásokat Steiner egy szűkebb hallgatói körben tartotta, feltételezte bizonyos szellemtudományos alapfogalmak ismeretét. (…)
Jelen kötetben Steiner ennek a mély értelmű evangéliumnak a szellemi tartalmáról beszélt. Mondanivalóját Lázár feltámasztása köré csoportosította. Már A kereszténység mint misztikus tény című könyvben is kitért arra, hogy Lázár, akirol a János-evangélium 11. és 12. fejezete szól, nem más, mint ennek az evangéliumnak az írója, és azonos azzal a tanítvánnyal, akit Jézus szeretett. A János-evangéliumot tehát a Krisztus által beavatott Lázár írta. Krisztust nemcsak nagy jelentőségű személyiségként írja le, hanem olyannak, akinek hatása az egész Földre kiterjed. A János-evangélium ezért olyan könyv, amelyet nemcsak olvasni kell, hanem átélni is. Aki a János-evangéliumot átéli, az felébreszti magában a látás erőit. Ez a látás könyve, amelyet a látás gyakorlására írtak. Aki mondatról mondatra átéli, azzal a hatalmas eredménnyel számolhat, hogy szellemi szemei találkoznak Krisztus szemeivel. Az ember nem könnyen jut ismeretekhez. Dolgoznia kell magán azért a célért, hogy Krisztus realitásáról meggyőződhessen.
Georg Kühlewind: Karácsony
(részletek a könyvből)
Az ünnepek fejlődéstörténete a múltból, a kozmikus pillanatként, csillagóraként való átéléstől a belső átélés felé vezet. Az ünnep a saját forrása felé törekvő lélek tapasztalásává válik. Ma nem lehet ünnepelni tárgyilagos törekvés, a figyelem koncentrációja, majd a belső feltételek meditatív megvalósítása nélkül. A karácsonyi történet mozzanatai pontos képei a belső történés egyes fáziasainak. Csúcspontját a Vízkeresztben, a Jordán-keresztelőben éri el, január 6-án. A kereszténység első három és fél évszázadában ezt az ünnepet ünnepelték, nem a gyermek születését, mert még nem vesztették el a “Logosz iránti érzéket” – Rudolf Steiner kifejezésével élve. Ez az ünnep – az epifánia – az igazi békeünnep, az emberi és az isteni összecsengése; Jézus, az Ember összekapcsolódása Krisztussal, a Fiúval. A belső átélés nyelvén szólva: egy új idea születése föntről, az elébe hallgató és őt fölvevő befogadó figyelembe. A békeünnep – a kibékülés – a Menny és a Föld összekapcsolódása. A belső átélés nyelvén: az egyébként tudatfölötti szellemiség és az előkészített emberi tudat összekapcsolódása, az Ige, a Szó születése a Földön.
Szülessen bár ezerszer Krisztus Betlehemben, / ha benned nem: maradsz örökre elveszetten. ( Kerubi vándor)
