A Karátson ’90 emlékév kiemelt eseménye volt.
Szakmai konferencia került megrendezésre a Szépművészeti Múzeumban 2025. október 17-én, 10:00 órai kezdettel.
2025 tavaszán kiállítás nyílt a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban:
Lélegző fény – spiritizmus, teozófia, buddhizmus a 19-20. század fordulóján Magyarországon.
A korszak keleti és nyugati ezoterikus hagyományait magába foglaló teozófia a magyarországi művészeti élet számos ágára volt hatással. Hazánkban csak úgy, mint világszerte jöttek létre olyan csoportosulások, mint a spiritiszták, gnosztikusok, tolsztojánusok, reforméletmódot követők, szabadkőművesek, teozófusok, buddhisták. Kiváló hazai képviselőik többek között Mednyánszky László, Zipernovszky Károly, Gömöryné Maróthy Margit, Nagy Sándor, Baktay Ervin, Rózsaffy Dezső, Nádler Róbert, és az első, magyar nyelvű buddhista káté fordítója, Hollósy József.
Ennek az időszaki kiállításnak volt a része az a családtörténeti vonásokat is felelevenítő szakmai konferencia, mely
Egy művészcsalád teozófiai gyökerei
címmel a Karátson-Granasztói-Olgyai-Rózsaffy család gazdag szellemi örökségét kívánta bemutatni.
Karátson Gábor anyai nagyapja, Olgyai Viktor grafikus és festő, a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafikai tanszékének megalapítója maga is teozófus volt és keleti műkincseket gyűjtött. Már halála után, leánya, Olgyai Eleonóra lett Karátson Gábor édesanyja, és ő indította el fia kelet iránti érdeklődését. Karátson életművének fontos fejezete lett a kelet-ázsiai művészet és a klasszikus kínai szövegek, bölcseleti művek tanulmányozása, fordítása és kommentálása. A család másik ágán Karátson Gábor felesége, Granasztói Szilvia felmenői ugyancsak számos teozófiai kapcsolódást mutatnak. A nagyapa, Rózsaffy Dezső, Olgyai kortársa a “Teozófia” című folyóirat főszerkesztője volt, de felesége és lánya is kötődött a teozófiai mozgalomhoz.
A konferencia itt került megrendezésre:
Schickedanz terem, Szépművészeti Múzeum, 1. emelet
(1141 Budapest, Dózsa György út 41.)
Részvétel: ingyenes, csak regisztráció volt szükséges.
Az elhangzott előadások részletei:
A programot Karátson Dávid, a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely kuratóriumának elnöke, Karátson Gábor fia nyitotta meg.
Teozófia a 19-20. század fordulóján – előadó: Koch Judit
Olgyai Viktor és Karátson Gábor keleti műtárgyai – előadó: Fajcsák Györgyi
Művészsorsok a Karátson-Granasztói családban. Rózsaffy Dezső és Olga Goncharova művészete és szellemi útkeresése a XX. század első évtizedeiben. – előadó: Granasztói Olga
A kérdés örök jelenléte – Karátson Gábor és az antropozófia – előadó: Lendvay Miklós
Összefüggések – Karátson Gábor könyvillusztrációinak vizsgálata kapcsolati hálójának tükrében – előadó: Sonyovszky-Képes Erika
Külső és belső tájak, Olgyai Viktor grafikái – előadó: Földi Eszter
Karátson Gábor képzőművészete a családtörténet tükrében – előadó: Bellák Gábor
