Charis sorozat. Szépirodalom, filozófia.
Fordította és kommentárokkal ellátta: Karátson Gábor
A kínai írásbeliség sokak szerint a Biblia jelentőségéhez fogható alapművét a kínai eredetiből több mint tíz év munkájával Karátson Gábor ültette át magyarra, aki a kínai és európai értelmezéseket saját kommentárjaival egészítette ki.
“A változások könyve, a kínai kultúra legrégebbi alkotásainak egyike; az egyik leghíresebb is, s mivoltában alighanem a legismeretlenebb. Eredete, keletkezésének ideje és története, mint az efféle könyveké általában, homályba vész: efféle könyv nem sok van a világon – kettő-három talán, négy-öt, esetleg, attól függ, honnan kezdjük számlálni őket.”
– Karátson Gábor
“A változások könyve bizonyos értelemben maga a könyv – a Könyv, mint rajta kívül csak az a kettő- három, négy-öt esetleg, a világon. Belőle kéne megtanulni, hogyan kell könyvet írni. De sem eszközeink, sem időnk ilyen vállalkozásra. Ha Ottlik Géza valahol arról ír, hogy egy regény megírásához geológiai türelem kell, a Ji King esetében megvoltak azok a geológiai idők; nekünk nincs meg az a néhány száz, talán több ezer évünk, amely alatt létrejött. Addig harcoltunk az idővel, nem több időnk van, hanem kevesebb. A régi, komótos idő nem a miénk már.”
– Karátson Gábor
A Tudósklub című televíziós sorozat keretében Dr. Szilágyi Péter beszélget Karátson Gáborral a Ji King-ről 2003-ban.
“A kínai írásjegyek tulajdonképpen bonyolult képek, melyek visszavezethetőek egészen az archaikus jóslócsontokig. Olyanok ezek a fogalmi képek a mi latin betűinkhez képest, mint egy-egy bokor, amibe bele lehet mászni, s ott mindenfélét lehet találni, virágokat, lepkéket, rovarokat, kígyókat, földdarabokat…”
