Parzival I-II

Írta: W Eschenbach
Szépirodalom; középkori lovagregény Tandori Dezső fordításában

A Parzival a középkori német költészet kiemelkedő alkotása, a kor legolvasottabb lovagregénye volt. Ez az első teljes magyar nyelvű kiadása. A fordítást Tandori Dezső készítette. A borítókon található alkotások Malgot István fénygrafikái.

Ha kétség dúl a szíveken,
keserv az és veszedelem.
Hű erejét ha férfi
hol rontja, hol tetézi,
mint kétszínű szarka:
üdv jár s gyalázat rajta.
Még szépen van az ingatag,
Mennye is, pokla is akad,
De aki széjjel szédül,
szénné feketül végül
szíve-lelke, ó, kárhozott!
Így boldogok azok,
kik megmaradnak erényben, 
s vele égi fényben.
 
A madárral e példa,
bizony, mihaszna préda,
ahol lomha az elme:
illan szökellve,
mint felvert fürge nyúl.
Tükör, de semmi rajta túl,
vagy vakok álma,
csalóka, hiába, se tárgya,
se maradása, állhatatlan,
villan, de kilobban,
nem ád túl sok örömet.
Hol szál szőr sosem serkedett,
Ki kopasztaná tenyerem?
Korán felkeljen az ilyen!
S még ha erre jajgatok,
azt hihetik, bolond vagyok. 
Lehetne-e hű itt, 
ami csak tovatűnik,
mint kútban a láng,
harmat nap iránt?
 
Oly okos embert se látni,
ki ne lenne kíváncsi,
mi értelmet rejt, mi lenne java,
ha már szól e história!
Tornán a lovag, bajt küldöz,
oszt-vesz, menekül s üldöz,
eltérül-fordul, támad,
s lesz dics és lesz gyalázat.
Ismerd, mi hogy megy föl s le,
s jól honolt benned az elme. 
Nem lapulsz majd, nem kallódsz,
világgal ügyesen bajlódsz.
A tisztességtelenség
díja pokoltűz, rossz vég,
vagy jege elveri a jót.
Farkán fogod? Tapasztalod:
Kurta az! Maga futamodik,
ha a bögölyök megcsípik.
 
De szavam, hogy mi ilyen s mi más,
nem csak férfiú-okítás.
Tanácsot, asszony, neked is adok,
Jól teszed, ha meggondolod:
dicsérettel kit illess,
tudd, becsülete mint lesz,
és eképpen add néki
szerelmed díját, ha kéri!

Cikk folytatása

Ji King - A változások könyve

Fordította és kommentárokkal ellátta: Karátson Gábor
Szépirodalom; filozófia

A kínai írásbeliség sokak szerint a Biblia jelentőségéhez fogható alapművét a kínai eredetiből több mint tíz év munkájával Karátson Gábor ültette át magyarra, aki a kínai és európai értelmezéseket saját kommentárjaival egészítette ki. 

"A változások könyve, a kínai kultúra legrégebbi alkotásainak egyike; az egyik leghíresebb is, s mivoltában alighanem a legismeretlenebb. Eredete, keletkezésének ideje és története, mint az efféle könyveké általában, homályba vész (efféle könyv nem sok van a világon - kettő-három talán, négy-öt, esetleg, attól függ, honnan kezdjük számlálni őket."

"A változások könyve bizonyos értelemben maga a könyv - a Könyv, mint rajta kívül csak az a kettő- három, négy-öt esetleg, a világon. Belőle kéne megtanulni, hogyan kell könyvet írni. De sem eszközeink, sem időnk ilyen vállalkozásra. Ha Ottlik Géza valahol arról ír, hogy egy regény megírásához geológiai türelem kell, a jiking esetében megvoltak azok a geológiai idők; nekünk nincs meg az a néhány száz, talán több ezer évünk, amely alatt létrejött. (Addig harcoltunk az idővel, nem több időnk van, hanem kevesebb. A régi, komótos idő nem a miénk már."

Karátson Gábor


 
 
"Varázskönyv a ji king, meg tudja gyógyítani az embert"
 

Az erő és a gyöngeség szálaiból szőtte-szövögette ábráit Fu-hszi; mert fényből és sötétből, gyöngeségből és erőből van szőve életünk is. De kik hozták bele a fekete-fehér rajzi világba, a tört és ép vonalak rendszerébe a Sárgát és a Kéket, kik csendítették meg benne azt az éteri harmóniát?

Ott voltak e színek Fu-hszí ábráiban eleitől fogva, ott rejtőzött a rejtelmes sárga sötétség és az aranysárga és a könnyű égi sárga, ott a halványszürke derengés és a ragyogó égi kék, fellegekkel, és a fenséges kékesfekete, csillagokkal, sokkal azelőtt már, hogy Csou hercege végre megnevezte volna, mikor még nem láthatta őket senki sem, Ég Föld kezdete előtt már.

Ott szenderegtünk bennük mi is, nem csak a vonalképletekben, hanem a színekben is, a jóskönyv nekünk szóló válaszaival együtt, a válaszok is mi voltunk. Muzsika ez a sárga és kék, Ég Föld géniuszainak és a ji king szerzőinek közös kompozíciója, amely a láthatatlan időkből leszállva sorsunk közepébe hatol.

 

Mi is ez a ji king?

Gyakran hallani, hogy a régi kínai szövegek tulajdonképpen lefordíthatatlanok; Karátson Gábor azonban a magyar ji kinget hozta létre, a magyar nyelv saját benső léte felől alkotva újra a kínai szöveget. Törekvésében a kínai írás és nyelv képzőművészeti formarendje vezette, a kínai írásjegyekben (és még inkább archaikus előzményeikben) élő, hihetetlenül gazdag képvilág.

A latin ábécé ezzel valóban nem versenyezhet; a kínai mondatszerkezet pedig nemcsak a magyarhoz, hanem a latinhoz képest is roppant tömör. A magyar szavak, a magyar mondatképzés festői és rajzi gazdagsága viszont sokszorosan fölülmúlja a kínai nyelvét; a fordítás a kínai gondolatokra s a magyar mondatokra egyaránt felszabadítólag hat.


Az új ji kingnek azonban nemcsak magyarnak, hanem korunkhoz szólónak is kellett lennie.

Mert a ji king mint divinációs könyv (úgymond jóskönyv) korunkhoz, az elbizakodottság korához szóló üzenetet tartalmaz (mintha ma válna csak igazán érthetővé); nemcsak híven látja veszélyeztetett helyzetünket, hanem tanácsokat ad arra nézve is, hogyan keveredhetnénk ki belőle. Az egyes hexagramokhoz írott kommentárok történelmi és írásjegy-elemzéseikkel, filológusok és ji king-szakemberek írásai alapján, segítséget nyújt az olvasónak abban is, hogy saját kérdéseivel fordulhasson a Könyvhöz.

 
 
Keménytáblás, cérnafűzött, 1.336 oldal, I-II-III. kötet
Ára: 14.500 Ft

Két és fél töredék Hamletnek

Írta: Tandori Dezső     
Charis sorozat. Versek

Párhuzamos versek. Charis sorozat

"1968 számunkra két legfontosabb eseménye a nyár végéig tartó prágai tavasz és Tandori Dezső Töredék Hamletnek című verseskötetének megjelenése volt."
(Tábor Ádám, Élet és Irodalom 2008 nyara)

Ifjú szívek, talán ti még igazoljátok, hogy ha zseni nem vagyok is, lángelme pláne nem, de bár nem világítok meg túl sokat, lánglélek még lehetek.
Ifjú szívek.
*
Amikor nem bírok beszélgetni valakivel, tudod, mi az? A kapcsolat vágya megvan, marad.
De ha már beszélgettem valakivel, a kapcsolat vágya is elvész.
 
"A „csinálás” felelőssége (ösztönösen, persze, direktbe nem megy) meg növekszik, ha a szerelem már nem mentség. De nem is háborúzom, nem, azt se.
 
A szerelem fogalma ide nyilván kicsit a szent Parzival fordításából jött, köszönet érte L. M. barátomnak, hogy rám bízta, s gondolom, kölcsönös, hogy két szellemi „fél” nem tehet eleget kölcsönösen minden formaságnak ... hálám zavartalan ugyanígy itteni Kiadómat illetőleg ... és csak az ízetlenség félelme tart vissza, hogy mi mindent köszönök úgy 2007 márciusa óta. Mulatságos, itt a Goethe-medál, melyet igen kevesen kapnak meg, s én, miután másodéves szigorlatomon a magam módján csúcson voltam „németből”, utána egyetemistaként inkább hanyatlottam ... stb. – – – valamit talán mégis csináltam, azóta, tiszta móka ez az elismerés, csuda, így is! Én, a rossz fiú ... így!
 
Megviselnek már mindenütt (légszomjammal, teljesen elromlott járásommal) a különböző megjelenések ... hősiesen álltam a sarat. Az írás nem hősiesség, az vagy megy, vagy nem. De vannak olyan anyaszerűségek a társadalomban (mégis ott, igen!), melyeket ... melyeknek ... De én szentül bízom benne, hogy temetésemig gól nélkül úszom meg, s csak ott kell megjelennem.
 
Ám ennek a képzetnek rettentő ára van. Az elképzelt halál! Minden napom rémálom (a régi rémálmokat, százával a halálos, az elemien rontó veszélyeket már csak a diszkréció okán sem emlegethetem fel, és sőt és plusz) – (félbe-szerbe meg, az nem sport), nem szabad, hogy emberek (orvosok) kezére kerüljek, mindig ugyanezen a fekhelyemen kéne aludnom ... szeretteimnek romlása, az ország romlása borzaszt ... már ha ilyen következik, következne. Ez hát az az irodalom-szerelem-vesztettem állag, melyet más szóval elmondani nem tudok. Ah, ne gúnyoljanak, hogy: „Nincsen arra szó? Idenekem azt a szót.” (Pl. szegény hülye, ld. Beckett, ahol Krapp magáról mondja ezt, Utolsó tekercs. Én nem e dolgaimért nem tartom magam hülyének, múltbéli dolgok lehetnek, persze.) Ez itt mégis mind az irodalomról szólt, 1948–1968–2008."
(Részlet a könyvből)
 
Keményfedeles, ragasztott, színes borító, 230 oldal
Ára: 2.800 Ft

Korábban indulj! Barangolások Cambodiában

Írta: Malgot István
Művészet és társadalom sorozat. 

Korábban indulj! Barangolások Cambodiában

Bármennyire meghökkentő is, érdemes megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy Malgot István Kambodzsa-könyvét a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb szerelmes regényeként kell számon tartanunk. A mű meggyőzően bontja ki előttünk azt az érzést, amely egy esendőségében is nagyszerű, hanyatlásával is rabul ejtő, mérhetetlenül szegény, de kulturális értelemben felfoghatatlanul gazdag, sokat szenvedett országot járva hatalmasodik el a barangoló „barang”, a fehér idegen tudatában. A modern civilizáció minden vétkét ismerő, a pénz iszonyatos hatalmából következő fejlődéstől iszonyodó vándor rádöbben: nem teheti, hogy ne szóljon – örök hűséget esküdve valakinek, aki „elmúlt idők és széthulló terek” mögül néz vissza rá.

 

 
Puhafedeles, ragasztókötött, 120 x 230 mm, 143 oldal
Ára: 1.920 Ft

A cigány hold

Írta: Malgot István
Művészet és társadalom sorozat. 

A cigány hold

A kisregény hősnője deszkalapokra festi képeit: festékbemártott ujjaival mintha "körberajzolná" az életét.

Ennek a különös intenzitású könyvnek a lapjai mintha azok a deszkalapok lennének, amelyekre a meggyötört cigányasszony rávetíti élete eseményeit. A deszkalap: könyv – és mozgóképeket mutató mozivászon, képernyő; teljesen mindegy, minek képzeljük, hiszen a képek zuhataga a fontos, amely minden külső keretet elsodor, adott pillanatban már a deszkára festegetés is különös dimenziókat kap.

A durva deszkán finoman és élesen láttatott színes képek jelennek meg, aztán a deszkákról is megfeledkezünk, hiszen azok már tükörként mutatnak a történelemre. A huszadik századi magyar történelemre, az ötvenhatos forradalomra, az utána következő évtizedekre. A cigány kislány életútját a gyerekkori kiszolgáltatottságtól a börtönön át a legalább az önkifejezés örömét kínáld, tehát némiképp „felszabadító" – deszkalapokig: a lélek rezdüléseinek finom rajzolatában szemlélhetjük.

Malgot István kisregénye a líra mélységét, a nagy ölelésű epikai művek történelmi horizontját és a grafika lényegre törését ötvözi.

2001-ben a a szerző rendezésében a történetből film készült, "A cigány hold. Egy cella képei" címmel. Főszerepben Stefanovics Angéla,  további szerepekben Monori Lili, Székely B. Miklós.

 

 
Puhafedeles, ragasztókötött, 120 x 230 mm, 127 oldal
Ára: 1.480 Ft

Tao Te King

Fordította és kommentárokkal ellátta: Karátson Gábor
Szépirodalom; filozófia

„Mint valamennyi szent szövegbe, idővel a Kr. e. V században élt Lao-ce könyvének értelmezésébe is behatoltak az ellenerők mindent ellaposító közhelyei; így alakult ki végül is a megnyugtató" Lao-ce hamis képe. Túllépve ezen, engemet a jikinggel való foglalatoskodásom, a jiking jel- és jelképrendszerének vizsgálata mostanra Lao-ce személyes megértéséhez vezetett el. Föltárult előttem az Öregember meredek Útja: a Kettő (Semmi és Lét) s a Három (Ég, Ember és Föld) megújításának faoja, a Négyen (a Királyi vagyis Égi Emberen) át az Áldozatig.”

Karátson Gábor


 
 
Keménytáblás, cérnafűzött, 311 oldal, I-II-III. kötet, 170 x 240 mm
Ára: 2.800 Ft

Teremtett lények - Malgot István szobrai

Írta: Götz Eszter
Charis sorozat. Művészeti album

Malgot István szobrai. Charis sorozat

Malgot István szobrai lények.

Beszélnek, kommunikálnak, a kapcsolatot keresik. Szólnak – egymáshoz, hozzánk, a démonokhoz, az istenekhez. Otthonuk a Föld, szülőjük a Menny, létük a feszültség: néha fájdalom, néha beteljesülés, néha reménytelenség, olykor öröm.
Malgot István szobrász, grafikus, színházi rendező és író 1941. március 13-án született Szombathelyen. 1973-ban államvizsgázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, szobrász-rajztanár szakon. Somogyi Józsefet, Kerényi Jenőt és Borsos Miklóst tartja mestereinek. A későbbiekben, mintegy harminc éven át színpadi művek rendezésével, díszletek készítésével foglalkozott. Színpadi munkáiban az emberi test mozgásvilágát ötvözte erős vizuális hatásokkal. A szöveg mellett tárgyakat, maszkokat, bábokat is használt. A kilencvenes években érdeklődése a cigány kultúra felé fordult, melynek hatása megtalálható szobrain is. Malgot az ezredforduló környékén beutazta Délkelet-Ázsiát.

Elsősorban Kambodzsa kultúráját, a régi khmer szobrászatot tanulmányozta, ami művészete számára újabb inspirációt adott. Szobrokat pályája során folyamatosan készített, s az évtizedek során kialakított egy sajátos mágikus-szürrealista stílust.

 
Puhafedeles, ragasztókötött, 215 x 250 mm, színes borító, 223 oldal
Ára: 5.000 Ft

Fuldokló istenek

Írta: Malgot István
Művészet és társadalom sorozat. 

Fuldokló istenek. 

Emlékek: gyülevész hordák, vesztett csaták lovagjai, kupacba hányt, kifosztott harcosok, kicsavart nyakú, haldokló babák, poros padlások ezernyi megunt kacatja...Emlékek...mondja majd, a szó köré csipetnyi megvetést csavar, a gúny ragacsos fonalaival köti keresztül, s beletaszítja a feledés kútjaiba.

Néhány képpel ez sosem sikerül...

Képek a szemfenék ideghártyáin, sebként türemkednek elő, növekednek, kidudorodnak, három, vagy több dimenziójú megjelenésük mindennek ellenáll. Eleven testet öltenek.

Fuldokló istenek...mondja majd, jónéhány év elmúltával, amikor szabadon ereszti Jáva poklait, démonait és mennyországait, s azok önálló életre kelve a képzelet síkjaira feszítik oly valóságos létezésüket.

Fuldokló istenek. Jáva. Kambodzsa. Egy kóborló angyal, akit Ashunkának neveznek.

 
Puhafedeles, ragasztókötött, 120 x 230 mm, 195 oldal
Ára: 1.920 Ft