Parzival I-II

Írta: W Eschenbach
Szépirodalom; középkori lovagregény Tandori Dezső fordításában

A Parzival a középkori német költészet kiemelkedő alkotása, a kor legolvasottabb lovagregénye volt. Ez az első teljes magyar nyelvű kiadása. A fordítást Tandori Dezső készítette. A borítókon található alkotások Malgot István fénygrafikái.

Ha kétség dúl a szíveken,
keserv az és veszedelem.
Hű erejét ha férfi
hol rontja, hol tetézi,
mint kétszínű szarka:
üdv jár s gyalázat rajta.
Még szépen van az ingatag,
Mennye is, pokla is akad,
De aki széjjel szédül,
szénné feketül végül
szíve-lelke, ó, kárhozott!
Így boldogok azok,
kik megmaradnak erényben, 
s vele égi fényben.
 
A madárral e példa,
bizony, mihaszna préda,
ahol lomha az elme:
illan szökellve,
mint felvert fürge nyúl.
Tükör, de semmi rajta túl,
vagy vakok álma,
csalóka, hiába, se tárgya,
se maradása, állhatatlan,
villan, de kilobban,
nem ád túl sok örömet.
Hol szál szőr sosem serkedett,
Ki kopasztaná tenyerem?
Korán felkeljen az ilyen!
S még ha erre jajgatok,
azt hihetik, bolond vagyok. 
Lehetne-e hű itt, 
ami csak tovatűnik,
mint kútban a láng,
harmat nap iránt?
 
Oly okos embert se látni,
ki ne lenne kíváncsi,
mi értelmet rejt, mi lenne java,
ha már szól e história!
Tornán a lovag, bajt küldöz,
oszt-vesz, menekül s üldöz,
eltérül-fordul, támad,
s lesz dics és lesz gyalázat.
Ismerd, mi hogy megy föl s le,
s jól honolt benned az elme. 
Nem lapulsz majd, nem kallódsz,
világgal ügyesen bajlódsz.
A tisztességtelenség
díja pokoltűz, rossz vég,
vagy jege elveri a jót.
Farkán fogod? Tapasztalod:
Kurta az! Maga futamodik,
ha a bögölyök megcsípik.
 
De szavam, hogy mi ilyen s mi más,
nem csak férfiú-okítás.
Tanácsot, asszony, neked is adok,
Jól teszed, ha meggondolod:
dicsérettel kit illess,
tudd, becsülete mint lesz,
és eképpen add néki
szerelmed díját, ha kéri!

Cikk folytatása

Ji King - A változások könyve

Fordította és kommentárokkal ellátta: Karátson Gábor
Szépirodalom; filozófia

A kínai írásbeliség sokak szerint a Biblia jelentőségéhez fogható alapművét a kínai eredetiből több mint tíz év munkájával Karátson Gábor ültette át magyarra, aki a kínai és európai értelmezéseket saját kommentárjaival egészítette ki. 

"A változások könyve, a kínai kultúra legrégebbi alkotásainak egyike; az egyik leghíresebb is, s mivoltában alighanem a legismeretlenebb. Eredete, keletkezésének ideje és története, mint az efféle könyveké általában, homályba vész (efféle könyv nem sok van a világon - kettő-három talán, négy-öt, esetleg, attól függ, honnan kezdjük számlálni őket."

Karátson Gábor

"A változások könyve bizonyos értelemben maga a könyv - a Könyv, mint rajta kívül csak az a kettő- három, négy-öt esetleg, a világon. Belőle kéne megtanulni, hogyan kell könyvet írni. De sem eszközeink, sem időnk ilyen vállalkozásra. Ha Ottlik Géza valahol arról ír, hogy egy regény megírásához geológiai türelem kell, a jiking esetében megvoltak azok a geológiai idők; nekünk nincs meg az a néhány száz, talán több ezer évünk, amely alatt létrejött. (Addig harcoltunk az idővel, nem több időnk van, hanem kevesebb. A régi, komótos idő nem a miénk már."

Karátson Gábor


 

Cikk folytatása

Tao Te King

Fordította és kommentárokkal ellátta: Karátson Gábor
Szépirodalom; filozófia

„Mint valamennyi szent szövegbe, idővel a Kr. e. V században élt Lao-ce könyvének értelmezésébe is behatoltak az ellenerők mindent ellaposító közhelyei; így alakult ki végül is a megnyugtató" Lao-ce hamis képe. Túllépve ezen, engemet a jikinggel való foglalatoskodásom, a jiking jel- és jelképrendszerének vizsgálata mostanra Lao-ce személyes megértéséhez vezetett el. Föltárult előttem az Öregember meredek Útja: a Kettő (Semmi és Lét) s a Három (Ég, Ember és Föld) megújításának taója, a Négyen (a Királyi vagyis Égi Emberen) át az Áldozatig.”

Karátson Gábor


 
 
Keménytáblás, cérnafűzött, 311 oldal, I-II-III. kötet, 170 x 240 mm
Ára: 2.800 Ft

Két és fél töredék Hamletnek

Írta: Tandori Dezső     
Charis sorozat. Versek

Párhuzamos versek. Charis sorozat

"1968 számunkra két legfontosabb eseménye a nyár végéig tartó prágai tavasz és Tandori Dezső Töredék Hamletnek című verseskötetének megjelenése volt."
(Tábor Ádám, Élet és Irodalom 2008 nyara)

Ifjú szívek, talán ti még igazoljátok, hogy ha zseni nem vagyok is, lángelme pláne nem, de bár nem világítok meg túl sokat, lánglélek még lehetek.
Ifjú szívek.
*
Amikor nem bírok beszélgetni valakivel, tudod, mi az? A kapcsolat vágya megvan, marad.
De ha már beszélgettem valakivel, a kapcsolat vágya is elvész.
 
"A „csinálás” felelőssége (ösztönösen, persze, direktbe nem megy) meg növekszik, ha a szerelem már nem mentség. De nem is háborúzom, nem, azt se.
 
A szerelem fogalma ide nyilván kicsit a szent Parzival fordításából jött, köszönet érte L. M. barátomnak, hogy rám bízta, s gondolom, kölcsönös, hogy két szellemi „fél” nem tehet eleget kölcsönösen minden formaságnak ... hálám zavartalan ugyanígy itteni Kiadómat illetőleg ... és csak az ízetlenség félelme tart vissza, hogy mi mindent köszönök úgy 2007 márciusa óta. Mulatságos, itt a Goethe-medál, melyet igen kevesen kapnak meg, s én, miután másodéves szigorlatomon a magam módján csúcson voltam „németből”, utána egyetemistaként inkább hanyatlottam ... stb. – – – valamit talán mégis csináltam, azóta, tiszta móka ez az elismerés, csuda, így is! Én, a rossz fiú ... így!
 
Megviselnek már mindenütt (légszomjammal, teljesen elromlott járásommal) a különböző megjelenések ... hősiesen álltam a sarat. Az írás nem hősiesség, az vagy megy, vagy nem. De vannak olyan anyaszerűségek a társadalomban (mégis ott, igen!), melyeket ... melyeknek ... De én szentül bízom benne, hogy temetésemig gól nélkül úszom meg, s csak ott kell megjelennem.
 
Ám ennek a képzetnek rettentő ára van. Az elképzelt halál! Minden napom rémálom (a régi rémálmokat, százával a halálos, az elemien rontó veszélyeket már csak a diszkréció okán sem emlegethetem fel, és sőt és plusz) – (félbe-szerbe meg, az nem sport), nem szabad, hogy emberek (orvosok) kezére kerüljek, mindig ugyanezen a fekhelyemen kéne aludnom ... szeretteimnek romlása, az ország romlása borzaszt ... már ha ilyen következik, következne. Ez hát az az irodalom-szerelem-vesztettem állag, melyet más szóval elmondani nem tudok. Ah, ne gúnyoljanak, hogy: „Nincsen arra szó? Idenekem azt a szót.” (Pl. szegény hülye, ld. Beckett, ahol Krapp magáról mondja ezt, Utolsó tekercs. Én nem e dolgaimért nem tartom magam hülyének, múltbéli dolgok lehetnek, persze.) Ez itt mégis mind az irodalomról szólt, 1948–1968–2008."
(Részlet a könyvből)
 
Keményfedeles, ragasztott, színes borító, 230 oldal
Ára: 2.800 Ft

Teremtett lények - Malgot István szobrai

Írta: Götz Eszter
Charis sorozat. Művészeti album

Malgot István szobrai. Charis sorozat

Malgot István szobrai lények.

Beszélnek, kommunikálnak, a kapcsolatot keresik. Szólnak – egymáshoz, hozzánk, a démonokhoz, az istenekhez. Otthonuk a Föld, szülőjük a Menny, létük a feszültség: néha fájdalom, néha beteljesülés, néha reménytelenség, olykor öröm.
Malgot István szobrász, grafikus, színházi rendező és író 1941. március 13-án született Szombathelyen. 1973-ban államvizsgázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, szobrász-rajztanár szakon. Somogyi Józsefet, Kerényi Jenőt és Borsos Miklóst tartja mestereinek. A későbbiekben, mintegy harminc éven át színpadi művek rendezésével, díszletek készítésével foglalkozott. Színpadi munkáiban az emberi test mozgásvilágát ötvözte erős vizuális hatásokkal. A szöveg mellett tárgyakat, maszkokat, bábokat is használt. A kilencvenes években érdeklődése a cigány kultúra felé fordult, melynek hatása megtalálható szobrain is. Malgot az ezredforduló környékén beutazta Délkelet-Ázsiát.

Elsősorban Kambodzsa kultúráját, a régi khmer szobrászatot tanulmányozta, ami művészete számára újabb inspirációt adott. Szobrokat pályája során folyamatosan készített, s az évtizedek során kialakított egy sajátos mágikus-szürrealista stílust.

 
Puhafedeles, ragasztókötött, 215 x 250 mm, színes borító, 223 oldal
Ára: 5.000 Ft

Korábban indulj! Barangolások Cambodiában

Írta: Malgot István
Művészet és társadalom sorozat. 

Korábban indulj! Barangolások Cambodiában

Bármennyire meghökkentő is, érdemes megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy Malgot István Kambodzsa-könyvét a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb szerelmes regényeként kell számon tartanunk. A mű meggyőzően bontja ki előttünk azt az érzést, amely egy esendőségében is nagyszerű, hanyatlásával is rabul ejtő, mérhetetlenül szegény, de kulturális értelemben felfoghatatlanul gazdag, sokat szenvedett országot járva hatalmasodik el a barangoló „barang”, a fehér idegen tudatában. A modern civilizáció minden vétkét ismerő, a pénz iszonyatos hatalmából következő fejlődéstől iszonyodó vándor rádöbben: nem teheti, hogy ne szóljon – örök hűséget esküdve valakinek, aki „elmúlt idők és széthulló terek” mögül néz vissza rá.

 

 
Puhafedeles, ragasztókötött, 120 x 230 mm, 143 oldal
Ára: 1.920 Ft

Fuldokló istenek

Írta: Malgot István
Művészet és társadalom sorozat. 

Fuldokló istenek. 

Emlékek: gyülevész hordák, vesztett csaták lovagjai, kupacba hányt, kifosztott harcosok, kicsavart nyakú, haldokló babák, poros padlások ezernyi megunt kacatja...Emlékek...mondja majd, a szó köré csipetnyi megvetést csavar, a gúny ragacsos fonalaival köti keresztül, s beletaszítja a feledés kútjaiba.

Néhány képpel ez sosem sikerül...

Képek a szemfenék ideghártyáin, sebként türemkednek elő, növekednek, kidudorodnak, három, vagy több dimenziójú megjelenésük mindennek ellenáll. Eleven testet öltenek.

Fuldokló istenek...mondja majd, jónéhány év elmúltával, amikor szabadon ereszti Jáva poklait, démonait és mennyországait, s azok önálló életre kelve a képzelet síkjaira feszítik oly valóságos létezésüket.

Fuldokló istenek. Jáva. Kambodzsa. Egy kóborló angyal, akit Ashunkának neveznek.

 
Puhafedeles, ragasztókötött, 120 x 230 mm, 195 oldal
Ára: 1.920 Ft

A cigány hold

Írta: Malgot István
Művészet és társadalom sorozat. 

A cigány hold

A kisregény hősnője deszkalapokra festi képeit: festékbemártott ujjaival mintha "körberajzolná" az életét.

Ennek a különös intenzitású könyvnek a lapjai mintha azok a deszkalapok lennének, amelyekre a meggyötört cigányasszony rávetíti élete eseményeit. A deszkalap: könyv – és mozgóképeket mutató mozivászon, képernyő; teljesen mindegy, minek képzeljük, hiszen a képek zuhataga a fontos, amely minden külső keretet elsodor, adott pillanatban már a deszkára festegetés is különös dimenziókat kap.

A durva deszkán finoman és élesen láttatott színes képek jelennek meg, aztán a deszkákról is megfeledkezünk, hiszen azok már tükörként mutatnak a történelemre. A huszadik századi magyar történelemre, az ötvenhatos forradalomra, az utána következő évtizedekre. A cigány kislány életútját a gyerekkori kiszolgáltatottságtól a börtönön át a legalább az önkifejezés örömét kínáld, tehát némiképp „felszabadító" – deszkalapokig: a lélek rezdüléseinek finom rajzolatában szemlélhetjük.

Malgot István kisregénye a líra mélységét, a nagy ölelésű epikai művek történelmi horizontját és a grafika lényegre törését ötvözi.

2001-ben a a szerző rendezésében a történetből film készült, "A cigány hold. Egy cella képei" címmel. Főszerepben Stefanovics Angéla,  további szerepekben Monori Lili, Székely B. Miklós.

 

 
Puhafedeles, ragasztókötött, 120 x 230 mm, 127 oldal
Ára: 1.480 Ft

Evangéliumok - Karátson Gábor illusztrációival

Szent Lukács, Márk, Máté, János írása szerint való evangélium
Karátson Gábor akvarelljeivel

A könyvek egyfelől a Biblia Károli Gáspár fordította szövegének olvasható, befogadható változatát tartalmazzák, másfelől azokat az – imának is felfogható, a fogalmi helyett a képi gondolkodásra súlyt helyező – akvarelleket, amelyeket az archaikus szövegek ihlettek.

"Biblia akvarelljeimmel nem illusztrálni akartam a Bibliát, hanem kérdéseket szerettem volna intézni a szent szövegekhez, anélkül, hogy mindenáron válaszokat akartam volna kicsikarni belőlük. Ha a túlságosan rövidre zárt, pusztán értelmi olvasás az álmatlanok világa, az álmodó kérdezés viszont (amely igazából az emberi létforma volna) lehetővé teszi, hogy a szövegben rejtező, bennünket gyógyító képek előlépjenek; és én egyebet sem szeretnék, mint hogy kérdéseimet föltehessem újra meg újra."

Karátson Gábor

"Karátson Gábor goldolkodásában a festészet és a hit kérdései elválaszthatatlanul és valami egészen bensőséges módon tartoznak össze. (...) A festő ecsettel és ceruzával a kézben imádkozik. Reméli, hogy imája meghallgatásra talál. Hogy a kusza, bizonytalannak tűnő ceruzavonalakból kirajzolódik, felsejlik, amit a művész maga is csak keresgél: az evangélium kijelentésének értelme."

Lányi András

"Amikor Karátson gábor a vizsolyi Bibliával találkozott, nem a történeteket festette meg, nem illusztrált a szó eredeti értelmében, hanem újraalkotott. A maga eszközeivel dekódolta, ezáltal tolmácsolta a szöveget. Számára a festészet nyelv, egy ősi, egyetemes jelrendszer, amelyben még működik a világot összetartó, titokzatosrezonanciajelenség. Erre lehet rácsodálkoznunk..."

Zászkaliczky Zsuzsanna

A szövegek Károli Gáspár fordításának (Vizsoly 1590) az eredeti hangalak megtartásával a mai betűkészletre átírt változatai.

 

Szent Lukács írása szerint való evangélium (2002)

"Szent Lukács a legenda szerint festő volt és orvos. Szabad-e úgy gondolnunk a dolgot, hogy a festő volt az égi ember, az orvos pedig az Égnek a Föld és a földi ember felé való közvetítője? Ha egyszer, egy ráérős órán, egyhuzamban végigolvassuk evangéliumát - nem olyan hosszú az egész -, mintha a mennyei gyorsvonat száguldana át elménken; vagy úgy érezzük magunkat, mint amikor sötét, esős éjszaka után, hirtelen felszakadozó felhők közül fölkel a Nap. "

Karátson Gábor

Kiadó: QED (Kláris), 2002, keménytáblás, védőborítóval, 112 oldal. Ára: 3.300 Ft

Szent János írása szerint való evangélium (2007)

Kiadó: Helikon, 2007, keménytáblás, védőborítóval, 112 oldal. Ára: 3.300 Ft

Szent Máté írása szerint való evangélium (2017)

Kiadó: Magánkiadás, 2017, keménytáblás, védőborítóval, 110 oldal. Ára: 3.300 Ft

Szent Márk írása szerint való evangélium (2017)

Kiadó: Magánkiadás, 2017, keménytáblás, védőborítóval, 88 oldal. Ára: 3.300 Ft

Idézetek Karátson Gábortól:

„Mindegy, hogy honnan érkezett, egyszer csak itt volt. Itt volt a Biblia és itt volt a Krisztus.

Jó, akkor nem mindegy. Úgy fogjuk mondani inkább, hogy mennyből szállt alá. De hát mi ez a »mennyből«? Egy szó, egy mozdulat, egy valamerre mutató kéz; akár az Ég kékje, oly megfoghatatlan. Amely színről, arról a boldogító kékről meg nem tudnánk mondani, hol van; semmiképp sem egy kékre mázolt felület. Itt van a Föld Egében. Kiterjedve a levegőég egészére, maga után csalogatja tekintetünket egy értelmünk számára felfoghatatlan irányultságba, olyanba, amely lényünk legmélyére vonatkozik.

Ha nagyon el vagy keseredve, ha életed romba dőlni látszik, eridj el sétálni, emeld fel tekinteted azokba a kéklő távolokba.

Meghalnánk nélkülük.

Azt a könyvet, semmi kétség, előbb-utóbb meg kell ennünk.

Az a könyv, az Ó- és Újszövetség egységében maga a Krisztus. Az is meg nem is: éppen eléggé Ő, hogy olvasásakor mindennap annak tekintsük, és éppen eléggé különböző, hogy a könyv bálványozásának hibájába ne essünk. Valamely Szöveg és Valaki Ismerős. Ismerősnek ismerős, hiszen egyébként nem tudnánk érintkezni vele; csakhogy egy megrendítően különös aspektusában az.” (Az életnek fája)

„Színfoltok lebegnek a papíron, leheletnyi tiszta felhőcskék. Ha játékos kedvünkben vagyunk és jól figyelünk, akkor különös események játszódnak le a szemünk láttára. A papír már nem sík – átalakult térré. A piros folt mintha felénk közelítene, a kék mintha messze távolba nyílna; maguk a színek hatnak így, attól függetlenül, hogy ábrázoltunk-e velük valamit. Közelít tehát a piros, messze illan a kék; a zöld felület békében, elégedetten pihen, se nem közelít, se nem távolodik, jó neki ott, ahol van. Teret látunk, de nem háromdimenziós teret, ezt a teret a színek közötti vonzások és taszítások szövik. […] Ha ceruza van a kezünk ügyében, úgy fordulhat, hogy elkezdünk vonalakat húzogatni a telepingált lapra. Ákombákom figurákat rajzolunk a foltokra, a foltok közé.”

„A kép elkülönített hely. A fizikai és a képzeleti világnak egyaránt része: Mind a kettő felé nyitva áll. Ha csak a képzelet felől akarjuk megközelíteni, álmodozókká válunk; ha csak a már meglévő dolgok felől, puszta másolókká. A belső és a külső világ között a képben valódi kapcsolat teremtődik – épp ezt a kapcsolatot nevezzük képnek.” (Miért fest az ember?)

 

 
 

Kraljevec - ahol véletlenül születtem...

160 éve, 1961 február végén született Rudolf Steiner - az évforduló alkalmával ajánljuk kiadványunkat

Tanulmány Rudolf Steiner szülőhelyéről és születésének körülményeiről
Írta: Tobias Richter 

Magyar-horvát nyelvű és angol-német nyelvű kiadás

Tobias Richter hosszú évekig kutatta Rudolf Steiner születésének körülményeit, időpontját, a környezetet, amely a születendő gyermeket körülvette.

A kutatómunka eredménye egy fotókkal és dokumentumokkal gazdagon illusztrált tanulmány lett, amelyet kiadónk 2010-ben négy nyelven jelentetett meg (magyar-horvát illetve angol-német nyelvű kötetben).

"Természetesen nem az első látogatásom volt Donji Kraljevecben, ezúttal azonban egy nagyon elgondolkodtató látogatás volt. Barátommal, a zágrábi Waldorf-iskola tanárával utaztam oda. És útközben azt hallottuk a rádióban: a horvát hadsereg megkezdte Krajina visszahódítását… Azt kérdeztük magunktól, hogy a háborúnak ilyetén fordulata mit jelent és hogy ez az offenzíva végre meghozza-e a békét? Aztán hogyan megy majd vajon tovább? Új ideákat, új perspektívákat kellene keresni, gondoltuk – sokkal messzebbre nyúlókat, mint egy létrejövő nemzeti konszolidáció és a nyugati demokráciák általi elismerés. Így érkeztünk el Donji Kraljevecbe és később Draškovecbe (Ligetvár), azokra a helyekre, ahol Rudolf Steiner született és ahol megkeresztelték és ahol egy olyan embernek a bölcsője ringott, aki által a legátfogóbb módon új ideák, új perspektívák jöttek világra éppen a szociális kérdés vonatkozásában. (Ez az élmény sarkallt aztán engem „A srebrenicai erdő” című egyfelvonásos megírására.)

Egy másik alkalommal horvát Waldorf-tanárok találkoztak Donji Kraljevec egy pedagógiai konferenciáján az ottani Waldorf-iskolában. Az étkezőben Rudolf Steiner egyik asztali áldása lógott:

U Zemljinoj noći klice kliju,
silom Zraka bilje niče,
sunčevom Moći plodovi zriju…

(Csíráznak a növények a Föld éjében,
Hajtanak a füvek a levegő erejéből,
Érnek a gyümölcsök a nap hatalmából…)

És ismételten megérinti az embert ez: milyen magot ültettek el itt, hogyan hajtott, növekedett, és érett meg mindaz, ami antropozófiaként virágzott ki és sokszínű gyümölcsöket terem!

Gyakran utaztam Donji Kraljevecbe, hogy Rudolf Steiner állítólagos szülőházát meglátogassam, ami annakidején nem volt több, mint egy kamra. Természetesen beírtam magam a vendégkönyvbe, amit az épületecske barátságos tulajdonosa nyújtott át nekem és olvastam, mely országokból jöttek ide urak ebbe a jelentéktelennek tűnő házacskába…

Néhány éve (2003 óta) ezt az épületet W. Grass építész (Ausztria) és Dr. Chr. Von Wistingshausen diplomás mezőgazdász (Németország) kezdeményezésére emlékhelyként adaptálták szeretetteljes módon.

2006 nyarán egy ismételt látogatáskor felötlött az ötlet, hogy írjak egy rövid írást Rudolf Steiner Donji Kraljevec-i kapcsolódásáról. Ennek megírására aztán engem kért fel Sandra Percac asszony Donji Kraljevec turistairodájából.

Minden Rudolf Steiner biográfia megemlíti Donji Kraljevecet, és némelyikben az akkoriban még kicsi Steiner-család életviszonyait is leírják. Emellett természetesen van néhány cikk erről a témáról különböző folyóiratokban, de e vizsgálatok eredményeinek még nem jelent meg összefoglalása.

Ez az írás szeretné ezt a hiányt pótolni, és segíteni néhány kérdést a születési hely és a születési idő viszonylatában megválaszolni. Egyidejűleg szolgálhat egy rövid első információként Rudolf Steiner életéről és művéről. "

Tobias Richter, 2006. augusztusa

 

 
Puhafedeles, ragasztókötött,  50 oldal
Ára: 1.250 Ft