Malgot István szobrai lények.
Beszélnek, kommunikálnak, a kapcsolatot keresik. Szólnak – egymáshoz, hozzánk, a démonokhoz, az istenekhez. Otthonuk a Föld, szülőjük a Menny, létük a feszültség: néha fájdalom, néha beteljesülés, néha reménytelenség, olykor öröm.

A középkori német költészet kiemelkedő alkotása, a kor legolvasottabb lovagregénye volt. Ez az első teljes magyar nyelvű kiadása. Legismertebb modern művészi feldolgozása Richard Wagner Parsifal című operája. Cselekménye sokszereplős és meglehetősen bonyolult, legfontosabb cselekményszála a Szent Grál keresése.

“A változások könyve, a kínai kultúra legrégebbi alkotásainak egyike; az egyik leghíresebb is, s mivoltában alighanem a legismeretlenebb. Eredete, keletkezésének ideje és története, mint az efféle könyveké általában, homályba vész: efféle könyv nem sok van a világon – kettő-három talán, négy-öt, esetleg, attól függ, honnan kezdjük számlálni őket.”

A tao voltaképp a harmonikus életvitel megalapozója, és mint ilyent, természetvallásnak vagy tapasztalat-vallásnak tartják. Nem a hit az, ami alapot ad a tao követésének, hanem a gyakorlat, a tapasztalat. A könyv minden egyes versszaka egy viselkedési formára, egy helyes életvitelre utal, és egyben ennek az életmódnak a követésére biztatja az olvasót.

“Ilyen sem volt még, hogy magyar költő évtizedek (negyven év) múltán elővegye egykori verskötetét, és annak minden egyes darabját kommentálja; mégpedig úgy, hogy a hajdani költeményekhez új keletű verspárokat asszociál: régi és új kompozíció szembefordításából alkot még újabbat.”