Ma, amikor már a magas vallási méltóságok sem titkolják,
hogy nem hisznek az angyalokban, meglepő fordulatnak vagyunk
tanúi: tudományos kutatások annak bizonyítékát szolgáltatják,
hogy a középkori angyaltannak igaza volt.

Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja.

Az olvasás és írás, ahogy ezt ma használjuk, csak a későbbi, úgy a 11-12. éveikben járó gyermekeknek valók. És minél inkább részesülünk abban a kegyelemben, hogy ne tudjunk ennek eőötte készen olvasni és írni, annál jobb lesz a későbbi évek számára.

A kiadvány első négy előadása a meditatív úton kialakított emberismeretről szól, az ötödik és hatodik előadás a serdülő kor nevelési kérdései és a tanítás művészi szemléletű alakításáról tartalmaz fontos gondolatokat, a hetedik-kilencedik előadás pedig rámutat a tanári, illetve nevelői hivatás belső megélésének rendkívüli szerepére.

„Általános embertan” – ezt a címet adta Rudolf Steiner az első pedagógiai előadás-sorozatának, amelyet az újonnan megalapítandó stuttgarti Szabad Waldorf Iskola tanárai számára tartott, minthogy az ember-lény minden oldalú ismeretére – nem csak a földi, hanem a rejtett lelki és szellemi emberére is – építi fel a nevelés művészetét.

Az antropozófia a XX. század kereső embere előtt egy új szellemi világ- és emberképet tár fel: kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciók-kal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik, és centrumában a Krisztus-esemény áll.

Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (organikus építészet, festés, euritmia) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus gazdálkodás) és a társadalmi élet területén (szociális organizmus hármas tagozódása).

A kötet az első Waldorf iskola Tanári Kollégiuma számára a legelső tanév kezdete előtt 1919. augusztus 21. és szeptember 5-e között tartott tizenöt szemináriumi beszélgetést tartalmazza, amelyek a Waldorf pedagógia legfontosabb alapkérdéseiről szólnak.

A könyv fejezetei eredetileg különálló tanulmányokként „Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez?” összefoglaló címmel láttak napvilágot. Most itt könyv alakban jelennek meg. Ez a kötet egyelőre az első részt, a következők pedig majd a folytatását tartalmazzák.

A kötetben található előadásokat Rudolf Steiner Waldorf tanárok számára tartotta, így elsősorban a pedagógiával foglalkozó emberekhez szólnak. Ugyanakkor ezek a témák nagyon fontosak a szülők számára is, mert megtudhatják, hogy mi ennek a sajátos oktatási és nevelési módszernek az alapja.

Az, hogy egy gyerek ki tudja-e hozni magából mindazt a jót, ami lehetőségként benne rejlik, a környezetétől függ. Hogyan segítheti, és miként hátráltatja ebben a szülő, a pedagógus, az iskola?

“Egy baleset során nem egészen nyolc évesen megvakultam, teljesen és végérvényesen. Legalábbis így hangzott a nem vakok ítélete és meghatározása. Mert bennem ez egészen másképp történt. Még láttam…”

A szerző, megkérdőjelezve szokásos nevelési és gondolkodási sémáinkat,
egy mély és eredményekkel kecsegtető nevelői és szülői magatartást mutat be.

A szülő-gyermek kapcsolat életünk alapvető, meghatározó viszonya, néha mégis fényévnyi távolságra érezzük magunkat egymástól, és reménytelennek tűnik, hogy akár a legapróbb dolgokban is egyetértésre jussunk. Vajon miért nem beszélünk közös nyelvet azzal, akit annyira szeretünk, vagy legalábbis annyira szeretnénk szeretni?

Vágyaink lehetnek szárnyak, amelyek óriási erejükkel átrepítenek az akadályokon is – de lehetnek börtönfalak, amelyek fojtogatni kezdenek, ha mértéktelenné válnak, és szenvedélyekké, függőségekké növik ki magukat.

A Nyitott Akadémia sorozat új kötetének neves szerzői a legkülönbözőbb nézőpontokból mutatják be a témát, érzéssel vezetve az olvasót az építő és pusztító vágyak labirintusában.

A kötet szerzői szellemi kalandozásuk során számos érdekes kérdésre kitérnek. Mi történik, ha a megszülető gyermek karaktere nem felel meg a szülő tudatos vagy tudattalan várakozásainak, reményeinek? Hogyan hatnak a kapcsolat és az életút alakulására a különböző kötődéstípusok és nevelési attitűdök, a határtartás sajátosságai?

Vajon rendbe lehet-e még hozni egy párkapcsolatot, ha egyszer már elromlott? Honnan tudhatjuk biztosan, hogy tönkrement, s nem pusztán egy átmeneti válságot élünk át? Mit jelezhet a társas magány, a nemi szerepek felcserélődése, a konfliktuskezelés eredménytelensége, a sok ádáz játszma, szexuális zavar és az intimitás fájó hiánya? Megannyi fontos kérdés, melyekre jó lenne ismerni a válaszokat, hogy a nehéz helyzetekben okos döntéseket hozhassunk.

A minket nem segítő minták felülírása komoly, olykor hónapokig-évekig tartó lélektani munkát igényel – de lehetséges! A múltból megérkezhetünk a jelenbe, ahol végre nem a hosszú évekkel vagy évtizedekkel korábban történt események, hanem az adott helyzet, az aktuális pillanat határozza meg érzéseinket és viselkedésünket.

Kim John Payne új könyvében a melegszívű fegyelmezés filozófiájával és gyakorlatával ismertet meg, melyek segítségével a kényes nevelési helyzetekben is jól reagálhatunk, hatékonyan kezelve az ellenszegülő, provokatív, követelőző és más módon problematikus megnyilvánulásokat.

Milyen fáradságos önnevelési munkával kell megküzdenünk a tolerancia erényéért, ha jelentőségét gondolkodásunkkal már felfogtuk! Pedig ha az életérzék nyílt titka közismertté válna, nevelési irányelveink természetes alapját képezhetné, és a toleranciára való fogékonyság már a gyermekek bölcsőjében megjelenhetne.

A legendás Jacques Lusseyran önéletrajzában részletesen beszámol arról a titokzatos jelenségről mely gyermekkora óta kíséri, és melyről hosszú ideig csak a legjobb barátainak beszélt. Ez a jelenség adott erőt neki ahhoz, hogy tizenhat évesen megszervezze a francia ellenállási mozgalom egyik alappillérét.

Az Egyszerűbb gyermekkor és a Melegszívű fegyelmezés világhírű gyermekpszichológus szerzője ebben a könyvében önnevelésünkhöz nyújt segítséget. Hogyan őrizhetjük meg lélekjelenlétünket a legnehezebb nevelési helyzetekben is? Miként maradhatunk hűek elveinkhez akkor is, amikor a gyerek épp az érzékeny pontunkra tapint rá, és kezdünk kijönni a sodrunkból?

A neves pszichológus könyve a kezdetektől az iskoláskor végéig kíséri el a gyereket – és vele együtt a szülőt – azon az érdekes, izgalmas, olykor fárasztó, mégis nagyon szép felfedezőúton, amelynek során a kicsiből nagy lesz. Segít felismerni a buktatókat, és megmutatja, mit tehetünk azért, hogy gyermekünk kiegyensúlyozottan fejlődhessen.

MILYEN IS a kamasz?
Mit kezdjen magával és a felnőttek mit kezdjenek vele?
És MIÉRT OLYAN, amilyen? Meddig marad ez így? Miben más, mint a többiek? Miért és miben TÖBB netán a kamasz, mint a nála kisebbek vagy nagyobbak? És miért és miben kevesebb?
Efféle kérdésekre keres választ ez a könyvecske, melyet jó felerészben kamaszok írtak…

Nagyszerű érzés hallani, amikor a négy-ötszáz fős (esetleg nagyobb) hallgatóságból egy kedves nő vagy férfi feláll, és bevilágító erővel mondja el személyes tapasztalatait, személyes példáját. Ebben a könyvben a találkozásoknak ezt a részét, illetve a kérdésekre adott válaszokat találja meg az Olvasó.

A pszichológust rendelőjében, már munkaideje végeztével egy fiatal hölgy keresi fel. Nem akar semmit. Csak beszélgetni szeretne. Kérdéseket tesz fel. A kérdések – amelyek az élet értelmére és céljára, az ember és a világ eredetére vonatkoznak, valamint arra, hogy mi lesz a halál után – megválaszolhatatlanok. Csak körüljárni lehetne őket…

Mire van szüksége a gyerekemnek, hogy boldoguljon? Milyen óvodát, iskolát válasszak neki, és miért? Mi jellemzi a jó óvodát, iskolát? Otthon mit kell még hozzátennem ahhoz, amit az óvoda vagy az iskola követel tőle? Az ismert pszichológus ebben a könyvében gyermeknevelésről, óvoda- és iskolaválasztásról ír a maga jellegzetes, szellemes stílusában.

“Minden fejben dől el!” – szokták mondani. Talán egyetértünk ezzel, de az is lehet, hogy némi ingerültséget kelt bennünk ez a mondat.
Számos dolog valóban fejben dől el. Éppen ezért igen hasznos megtanulnunk, miként formálhatjuk a gondolatainkat úgy, hogy ezek minél inkább segítsenek, ne pedig hátráltassanak bennünket az életünkben.

Vajon mire van szükség ahhoz, hogy gyerekeink érvényesüljenek, beváljanak az életben? Valóban annyi mindenre, és olyan eszeveszett tempóban, mint azt a világ ma sugallja? Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett.

Ez a könyv arról szól, miként csökkenthetjük gyermekeink életében a fékevesztett tempót, a stresszt, a képernyők uralmát, a tárgyak, tevékenységek és tagolatlan információk sokaságát, melyek anélkül árasztják el és teszik függővé őket, hogy igazi örömet nyújtanának nekik.

Tiszta szívből szeretni és becsülni önmagunkat azonban nem könnyű, ha fájdalmas kudarcok terhét cipeljük, ha mások bántó, lekicsinylő mondatai belénk égtek. Ebben az esetben önismereti munkára van szükségünk, hogy felnőtt fejjel csodálkozzunk rá: minden gyöngeségünkkel együtt is értékes és szeretetreméltó emberi lények vagyunk.

E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást. Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak.

Mindig el akarják venni a külső szabadságunkat, ez legkésőbb az iskolába lépéssel megkezdődik, de sokszor már az óvoda is fenyeget – ami viszont mindig megmaradhat, ha kimunkáltuk magunkban, az a belső szabadság.
Hogy újra és újra jelen tudjak lenni a magam és a gyerekem életében, ehhez a mindig fenyegetett, de mindig újra kiküzdhető belső szabadság kell.

Az egyensúlyvesztés nem tragédia, csupán átmeneti időszak két életszakasz között – de lehet belőle akár tragédia is, ha félreértjük, és kétségbeesésünkben rossz válaszokat adunk rá.
Vajon mibe kapaszkodhatunk a nehéz, képlékeny időszakokban? Miből meríthetünk ilyenkor erőt? Milyen módszereket, technikákat érdemes kipróbálni?

Mikor ártunk a dicsérettel, és hogyan motiválhatunk vele igazán jól? Milyen, eddig nem ismert következményekkel jár, ha egy gyerek a szükségesnél kevesebbet alszik? Miért hazudik nekünk a gyerekünk, és mit tehetünk azért, hogy ezt ritkábban tegye? Milyen módszerrel ösztönözhetjük a legjobban kisbabánk nyelvi fejlődését?

Miként ismerjük fel és vigyük véghez a szükséges változásokat? Miként hozzuk magunkat egyensúlyba nehézségek idején? Mit kezdjünk múltunk fájó sebeivel, jövőnk bizonytalanságával? Miként kommunikáljunk hatékonyabban? Hogyan használjuk bölcsen a tapasztalatainkat, és éljünk gyümölcsöző életet? Hogyan válhat számunkra éltető erővé a spiritualitás?

Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára.

A magányosság korunk egyik jellemző és fájdalmas problémája. Azzal a vággyal és céllal írtam meg ezt a könyvet, hogy akik szeretnének elégedett és tartós kapcsolatban élni, minél több hasznos információt és ösztönzést kaphassanak a megvalósításához, hiszen jóval több lehetőség áll rendelkezésünkre, mint gondolnánk!

Vajon mi minden rejlik bennünk, amiről nem is tudunk? Miként találhatunk rá belső erőforrásainkra életünk nehéz helyzeteiben? Hogyan hozhatunk ki magunkból többet, léphetjük át korlátainkat, és juthatunk el a legjobb lehetőségeinkig? Miképp képviselhetjük önmagunkat, saját értékeinket és érdekeinket úgy, hogy ezzel ne tegyük tönkre a kapcsolatainkat?

Mitől válik egy találkozás meghitté, és egy kapcsolat bensőségessé? Miben különbözik egy meghitt kapcsolat a társfüggőségtől? Tényleg igaz, hogy az intimitásból valakinek több kell, másnak kevesebb is elég belőle? Tehetünk azért, hogy az intimitás magával ragadó élményeiben gazdag, tartós, bensőséges kapcsolatunk legyen?

Hogyan építsünk rá egy derűs, új lehetőségekben gazdag jövőt a csalódásokkal és fájdalmas tapasztalatokkal teli múltra? A kötet neves szerzői a modern pszichológia, a vallás és a spiritualitás világába vezetnek, együttérzéssel kísérve az olvasót azon a nehéz úton, amelynek végén azonban mégis csak ott van a felszabadulás és az újrakezdés lehetősége.

A könyvben számtalan jellegzetes példát találunk, amelyekkel a születő gondokat már csírájukban jóra fordíthatjuk. Részletesen tárgyalja az európai nevelés két gyengéjét: a túlzott engedékenységet és a túlzott szigort, melyet legtöbbször már észre sem veszünk magunkon. Csak kevesen nevelik gyermekeiket valóban fejlődésüknek megfelelően.

E könyv bemutatja a szobatisztává válás természetes lépéseit. Egyúttal hatékony segítséget nyújt abban, hogyan kerülhetők el és hogyan kezelhetők a gyerekek szobatisztasági problémái. Egy napló és egy modern gyermekközpontú szemlélet segítségével a szülők néhány nap alatt rájönnek arra, hogy gyermekük esetében mit kell tenniük.

E könyv bemutatja, mit kell tudni a gyermeki alvásról, és egyben hatékony segítséget nyújt abban, hogyan kerülhetők el és hogyan kezelhetők a gyermekek alvászavarai. Egy kezelési terv segítségével és a szülők támogató szeretetével a gyerekek néhány nap alatt meg tudnak tanulni egyedül elaludni, és képesek végigaludni az éjszakát.

Egy újszerű tanácsadót tart kezében az olvasó. Elsősorban szülőknek szól, ám mindazoknak támaszt nyújt, akiknek gyermekek gondozásával, nevelésével, gyógyításával van dolga. Mennyiben új? Miért fordították le már közel tíz nyelvre? A hagyományos tanácsokon túlmutató, széleslátókörű, alternatív lehetőségek sorát tartalmazza, egészen kamaszkorig.

“Amikor Karátson Gábor a vizsolyi Bibliával találkozott, nem a történeteket festette meg, nem illusztrált a szó eredeti értelmében, hanem újraalkotott. A maga eszközeivel dekódolta, ezáltal tolmácsolta a szöveget. Számára a festészet nyelv, egy ősi, egyetemes jelrendszer, amelyben még működik a világot összetartó, titokzatos rezonanciajelenség.”