|
Kedves Olvasóink!
2025. februári hírlevelünk a gyógyítás-gyógyulás óriási témáját járja körbe, mert, ugye, a gyógyuláshoz sok út vezet, s a gyógyulásnak
és gyógyításnak pedig - éppen emiatt - sok szintje van.
|
| |
|
Az élettel teli konyha |
|
Életünk-e az ételünk? Mennyire fontos, hogy mit eszünk? Hogyan
gyógyíthatjuk magunkat a mindennapokban ételeink megfelelő
megválasztásával? Harstein Jutka mutatja be könyvét életről, főzésről.
Mit tesz az ember, amikor egyszer csak élete konyhájában találja magát?
Honnan tudjuk, mikor merre vezet az utunk, hol van dolgunk? |
|
|
| |
|
A magányos egotól a spirituális közösségig |
Ahogyan egymáshoz viszonyulunk, az szintén lehet gyógyító, vagy éppen betegítő. Elzárkózunk
saját kis fellegvárunkba, vagy ajtót nyitunk a másiknak?
Honnan tudjuk,
hogy mikor látjuk, érezzük
jól a másik embert? |
|
|
| |
|
ÚJ KÖNYVÜNK
Georg Kühlewind: Gyógyító világosság |
| |
|
Az evangéliumi gyógyítások |
|
Ennek a könyvnek az a célja, hogy előkészítsen az újszövetségi
gyógyításokról szóló beszámolók meditálására. Olyan támpontokat és
megértési segédeszközöket kínál, amelyekkel az olvasó legalább a nyelvi
nehézségeken túljuthat a meditációt megelőző elmélyülésben, és igazán
bele tud merülni a gyógyításokról szóló történetekbe. |
|
|
| |
|
A szerzőről |
Székely György (írói álnevén Georg Kühlewind) 1924-ben született
Budapesten, értelmiségi családban. Már fiatalon is nagyon sok dolog
érdekelte, és behatóan foglalkozott velük:
az irodalom, a mitológia,
a
pszichológia és a zene.
A világháború
és a koncentrációs tábor borzalmai
után a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, majd nyugdíjazásáig
dolgozott itt,
a Fizika-Kémia Tanszéken professzorként és kutatóként. |
|
|
| |
|
Volker Fintelmann: Szépen megöregedni - Hogyan merjünk öregnek lenni |
E könyv az egész életívet
átfogó szemléletből közelít
az
időskor felé.
Sorraveszi minden életkor sajátosságait, s annak megérlelendő
gyümölcseit.
Pontosan szemrevételezi
az embert testi,
lelki és szellemi szempontból is. |
|
|
| |
|
Az időskori betegségek részletes leírása mellett nagy hangsúlyt kap
a tizenkétféle (!) érzék megváltozása, átalakulása, csakúgy, mint kedélyállapotunk és értelmünk ellentétének vagy egységének kérdése. Idézet a könyvből:
"Ha pillantásunkat jelen korunkra vetjük, akkor szembesülünk
a tudományos gondolkodás problémájával, amely teljesen
a 'vagy-vagy' megközelítésre támaszkodik, miközben a valóságban folyton 'is-is' helyzetekkel találkozunk. (...)
Rendkívül fontos dolog lelkünk középső tagjával kapcsolatban, hogy az értelmet, ami az intellektus hordozója is, mindig áthatja
a kedélyünk. Innen kapja az értelem a melegséget,
amelyből a megértés származik. |
| |
|
|
Kedély nélkül az értelem hideg és romboló tendenciájú.
Nem megérteni, hanem kisajátítani akar.
Ám a kedélyünket
is mindig
át kell hatnia az értelemnek, amint az világosan megnyilvánul
a Grál titkában, ahol az ember
az együttérzés útján jut el
a megismeréshez."
|
|
|
| |
|
Tizenkét érzék - hát nem csak öt van?
Albert Soesman: Tizenkét érzék |
| |
Az emberi érzékelés
új megközelítése |
Az emberi érzékelés Soesman könyvében bemutatott új megközelítése hasznos
tanulmány tanároknak, orvosoknak, terapeutáknak, tanácsadóknak,
pszichológusoknak és kutatóknak. De minden elfogulatlan olvasó
érdekesnek találhatja ezt
a könyvet gyermekei és saját maga érzékelési
folyamatainak megfigyeléséhez, tudatosabb fejlesztéséhez; a
mindennapok élményvilágának hallatlan kitágításához meríthet belőle
gondolatokat. |
|
|
| |
|
A tizenkét érzék: tapintás, életérzék, saját-mozgás érzék, egyensúlyérzék, szaglás, ízlelés, látás, hőérzék (melegség-érzék), hallás, szóérzék (nyelv- és beszédérzék),
fogalomérzék (gondolatérzék) és Én-érzék.
Az "újfajta megközelítésű érzékekről" nem könnyű röviden idézni itt, úgyhogy lássuk inkább például, hogy a mai tudományos gondolkodáson túl hogyan lehet még gondolkodni mondjuk
a szaglásról. Idézet a könyvből, az orvos-író Albert Soesmantól:
"Enélkül az érzék nélkül nem lenne erkölcsi ítélet. A szagokra jellemző, hogy az ember mindig ítélkezésre kényszerül általuk, és ezt mindig lényének egy mélyebb, lelki szintjéről teszi meg. A nyelvben nagyon érdekes kifejezések vannak. Például, amikor azt mondjuk:
"ez nekem bűzlik", arra gondolunk, hogy valami nem helyes, valami nem tiszta abban, ahogyan a dolgok intéződnek. (...)
Amikor az ember elolvassa Dante Isteni színjátékaban a Pokolt, szinte be kell fognia az orrát az első résznél. És Wolfram von Eschenbach művében, a Parzivalban, amikor Anfortasról, erről a megsebzett királyról olvasunk, akit Parzivalnak meg kell mentenie, bűneit kiolvashatjuk sebének bűzéből. Nem tudom, ismerik-e, hogy Anfortas sebének a szagát az író milyen részletesen ecseteli. Semmilyen világi orvosság nem tudja megszüntetni a szagot, ami Anfortas bűnének következménye." |
| |
|
|
|
"Csodálatos azokról az időkről olvasni, amikor még tudták, hogy az
erkölcsösség bizonyos szagokban nyilvánul meg. Nem képzelhetjük el
a paradicsomot a legfinomabb illatok nélkül, mint amilyen a rózsa, a
jázmin, az orgona illata. És szent gyógynövények illatát kívánja meg egy
szentély is, igaz?" |
|
|
| |
|
PARZIVAL
A fentebb említett mindkét könyv hivatkozik a Grálra,
illetve Parzivalra, akinek életútja nyomán elgondolkodhatunk, hogy honnan hová juthat el az ember. Mi magunk fejlődünk-e, feltesszük-e a kérdést, jókor, jó helyen?
Wolfram von Eschenbach 25 ezer sornyi párosrímbe szedve írta meg
e történetet. Ennek az eredetinek a világon egyetlen ugyanilyen míves, verses fordítása létezik, méghozzá magyarul, Tandori Dezső munkája nyomán, kiadónknál. Ezt a kötetet ajánljuk most figyelmükbe. |
| |
|
|
A Tizenkét érzék című könyvben hivatkozott rész a király
sebéről,
a verses, Tandori-féle fordításban:
"... Magunk
csak fájdalmat csitítgatunk,
csillapító szerekkel,
nárdusolajjal, egyebekkel
aloé füstjével, de hiába:
a Grál szerelmetes királya
tovább szenved keservesen"
A könyv végében található tartalmi áttekintésben olvashatjuk
e vonatkozó résszel kapcsolatban, magyarázatként: |
|
|
| |
|
|
"A nárdusolaj és az aloé drága illatosító szerek, a seb bűze ellen
használják őket. Mindkettő többször előfordul a Bibliában."
A két részből álló kötet végén olvasható még:
Szerkesztői megjegyzések
Rokonsági táblázat
Névmutató
Vizkelety András: A költő és műve
Tandori Dezső: A fordító utószava
Georg Kühlewind írása:
A Grál,
avagy mire képes a
szeretet |
|
|
| |
|
Az ajándékozó őserő története |
Ebben a Parzival kötet végén található művében Georg Kühlewind így ír a
Grálról:
"A Grál ugyanazokkal
a tulajdonságokkal rendelkezik, mint a
paradicsomi őserő képességei: halhatatlanság - vagy legalábbis hosszú
élet -, gyógyító hatás bármely betegségre,
a feltámadás ereje, miképpen
azt a főnix-madár megtestesíti,
és hogy minden eledellel megajándékoz,
amit csak kívánnak tőle. (...) Anfortas sebét a Grál nem gyógyíthatja
meg, mert a sebet a Grál alap-princípiumának megsértése idézte elő.
De miért gyógyíthatja meg egy kérdés?" |
|
|
| |
|
