“A sorozat harmadik kötete, ahogyan az első kettő is, olyan kifejezések, definíciók, útmutatások és bölcsességek gyűjteménye, amelyek kínai gondolkodóktól származnak, vagy magában a kínai kultúrában gyökereznek, mint tapasztalati bölcsességek.

A ma élő kínaiak számára azért is kulcsfontosságúak ezek a definíciók és útmutatások, mert segítenek megérteni évezredes filozófiájuk, humanista szellemiségük, értékrendjük és az ezekből táplálkozó gondolkodásmódjuk fejlődését beleértve a kínai birodalmat, a többi művészeti ágat, illetve a történelmi eseményeket. Más nemzetek számára pedig betekintést engednek a kortárs Kína, illetve a kínai nép szellemiségébe.

Egy állam, illetve nép viszonyrendszerének lényegét a gondolati és kulturális koncepciók adják. Ezek alkotják egy nemzet gondolkodásmódjának velejét, kultúrájának gyökerét, szellemiségének lelkét, tudományosságának magját. Egyre többen ismerik fel, hogy a kínai gondolkodásmód és kultúra miféle inspirációk forrása lehet az emberiség számos súlyos problémájának megoldásában. A kínaiak azt vallják, hogy az embernek “rendíthetetlenül erényesnek kell lennie, és mindent el kell bírnia”, illetve hogy az erényes ember “harmóniára, de nem egyformaságra törekszik”. Úgy tartják, hogy “a tao önmagától működik”, “az Ég és az ember egybe tartozik”, és mint ilyen, “az ember az állam alapja”. Fontos alapelv az is, hogy “az ókori klasszikusok tanulmányozása hasznot hajt a jelenkori viszonyok közepette is”. Az olyan kínai eszmék, mint a “mindenki harmonikus együttélése”, “minden ember az Ég alatt egy család” és az “egyetemes harmónia” világa, egyre nagyobb figyelmet kapnak a nemzetközi közösség köreiben is. A nemzetközi tudományos élet, illetve a civil szféra egyre több szereplője mutat érdeklődést a kínai gondolkodásmód és kultúra iránt. Különösen az előbb felsorolt princípiumokat szeretnénk megismerni vagy jobban megérteni” – olvashatjuk a könyv előszavában.