Kraljevec - ahol véletlenül születtem...

160 éve, 1961 február végén született Rudolf Steiner - az évforduló alkalmával ajánljuk kiadványunkat

Tanulmány Rudolf Steiner szülőhelyéről és születésének körülményeiről
Írta: Tobias Richter

Magyar-horvát nyelvű és angol-német nyelvű kiadás

Tobias Richter hosszú évekig kutatta Rudolf Steiner születésének körülményeit, időpontját, a környezetet, amely a születendő gyermeket körülvette.

A kutatómunka eredménye egy fotókkal és dokumentumokkal gazdagon illusztrált tanulmány lett, amelyet kiadónk 2010-ben négy nyelven jelentetett meg (magyar-horvát illetve angol-német nyelvű kötetben).

"Természetesen nem az első látogatásom volt Donji Kraljevecben, ezúttal azonban egy nagyon elgondolkodtató látogatás volt. Barátommal, a zágrábi Waldorf-iskola tanárával utaztam oda. És útközben azt hallottuk a rádióban: a horvát hadsereg megkezdte Krajina visszahódítását… Azt kérdeztük magunktól, hogy a háborúnak ilyetén fordulata mit jelent és hogy ez az offenzíva végre meghozza-e a békét? Aztán hogyan megy majd vajon tovább? Új ideákat, új perspektívákat kellene keresni, gondoltuk – sokkal messzebbre nyúlókat, mint egy létrejövő nemzeti konszolidáció és a nyugati demokráciák általi elismerés. Így érkeztünk el Donji Kraljevecbe és később Draškovecbe (Ligetvár), azokra a helyekre, ahol Rudolf Steiner született és ahol megkeresztelték és ahol egy olyan embernek a bölcsője ringott, aki által a legátfogóbb módon új ideák, új perspektívák jöttek világra éppen a szociális kérdés vonatkozásában. (Ez az élmény sarkallt aztán engem „A srebrenicai erdő” című egyfelvonásos megírására.)

Egy másik alkalommal horvát Waldorf-tanárok találkoztak Donji Kraljevec egy pedagógiai konferenciáján az ottani Waldorf-iskolában. Az étkezőben Rudolf Steiner egyik asztali áldása lógott:

U Zemljinoj noći klice kliju,
silom Zraka bilje niče,
sunčevom Moći plodovi zriju…

(Csíráznak a növények a Föld éjében,
Hajtanak a füvek a levegő erejéből,
Érnek a gyümölcsök a nap hatalmából…)

És ismételten megérinti az embert ez: milyen magot ültettek el itt, hogyan hajtott, növekedett, és érett meg mindaz, ami antropozófiaként virágzott ki és sokszínű gyümölcsöket terem!

Gyakran utaztam Donji Kraljevecbe, hogy Rudolf Steiner állítólagos szülőházát meglátogassam, ami annakidején nem volt több, mint egy kamra. Természetesen beírtam magam a vendégkönyvbe, amit az épületecske barátságos tulajdonosa nyújtott át nekem és olvastam, mely országokból jöttek ide urak ebbe a jelentéktelennek tűnő házacskába…

Néhány éve (2003 óta) ezt az épületet W. Grass építész (Ausztria) és Dr. Chr. Von Wistingshausen diplomás mezőgazdász (Németország) kezdeményezésére emlékhelyként adaptálták szeretetteljes módon.

2006 nyarán egy ismételt látogatáskor felötlött az ötlet, hogy írjak egy rövid írást Rudolf Steiner Donji Kraljevec-i kapcsolódásáról. Ennek megírására aztán engem kért fel Sandra Percac asszony Donji Kraljevec turistairodájából.

Minden Rudolf Steiner biográfia megemlíti Donji Kraljevecet, és némelyikben az akkoriban még kicsi Steiner-család életviszonyait is leírják. Emellett természetesen van néhány cikk erről a témáról különböző folyóiratokban, de e vizsgálatok eredményeinek még nem jelent meg összefoglalása.

Ez az írás szeretné ezt a hiányt pótolni, és segíteni néhány kérdést a születési hely és a születési idő viszonylatában megválaszolni. Egyidejűleg szolgálhat egy rövid első információként Rudolf Steiner életéről és művéről. "

Tobias Richter, 2006. augusztusa

Puhafedeles, ragasztókötött, 50 oldal

Ára: 1.250 Ft

Evangéliumok - Karátson Gábor illusztrációival

Szent Lukács, Márk, Máté, János írása szerint való evangélium
Karátson Gábor akvarelljeivel

A könyvek egyfelől a Biblia Károli Gáspár fordította szövegének olvasható, befogadható változatát tartalmazzák, másfelől azokat az – imának is felfogható, a fogalmi helyett a képi gondolkodásra súlyt helyező – akvarelleket, amelyeket az archaikus szövegek ihlettek.

"Biblia akvarelljeimmel nem illusztrálni akartam a Bibliát, hanem kérdéseket szerettem volna intézni a szent szövegekhez, anélkül, hogy mindenáron válaszokat akartam volna kicsikarni belőlük. Ha a túlságosan rövidre zárt, pusztán értelmi olvasás az álmatlanok világa, az álmodó kérdezés viszont (amely igazából az emberi létforma volna) lehetővé teszi, hogy a szövegben rejtező, bennünket gyógyító képek előlépjenek; és én egyebet sem szeretnék, mint hogy kérdéseimet föltehessem újra meg újra."

Karátson Gábor

"Karátson Gábor goldolkodásában a festészet és a hit kérdései elválaszthatatlanul és valami egészen bensőséges módon tartoznak össze. (...) A festő ecsettel és ceruzával a kézben imádkozik. Reméli, hogy imája meghallgatásra talál. Hogy a kusza, bizonytalannak tűnő ceruzavonalakból kirajzolódik, felsejlik, amit a művész maga is csak keresgél: az evangélium kijelentésének értelme."

Lányi András

"Amikor Karátson gábor a vizsolyi Bibliával találkozott, nem a történeteket festette meg, nem illusztrált a szó eredeti értelmében, hanem újraalkotott. A maga eszközeivel dekódolta, ezáltal tolmácsolta a szöveget. Számára a festészet nyelv, egy ősi, egyetemes jelrendszer, amelyben még működik a világot összetartó, titokzatosrezonanciajelenség. Erre lehet rácsodálkoznunk..."

Zászkaliczky Zsuzsanna

A szövegek Károli Gáspár fordításának (Vizsoly 1590) az eredeti hangalak megtartásával a mai betűkészletre átírt változatai.

Szent Lukács írása szerint való evangélium (2002)

"Szent Lukács a legenda szerint festő volt és orvos. Szabad-e úgy gondolnunk a dolgot, hogy a festő volt az égi ember, az orvos pedig az Égnek a Föld és a földi ember felé való közvetítője? Ha egyszer, egy ráérős órán, egyhuzamban végigolvassuk evangéliumát - nem olyan hosszú az egész -, mintha a mennyei gyorsvonat száguldana át elménken; vagy úgy érezzük magunkat, mint amikor sötét, esős éjszaka után, hirtelen felszakadozó felhők közül fölkel a Nap. "

Karátson Gábor

Kiadó: QED (Kláris), 2002, keménytáblás, védőborítóval, 112 oldal. Ára: 3.300 Ft

Szent János írása szerint való evangélium (2007)

Kiadó: Helikon, 2007, keménytáblás, védőborítóval, 112 oldal. Ára: 3.300 Ft

Szent Máté írása szerint való evangélium (2017)

Kiadó: Magánkiadás, 2017, keménytáblás, védőborítóval, 110 oldal. Ára: 3.300 Ft

Szent Márk írása szerint való evangélium (2017)

Kiadó: Magánkiadás, 2017, keménytáblás, védőborítóval, 88 oldal. Ára: 3.300 Ft

Idézetek Karátson Gábortól:

„Mindegy, hogy honnan érkezett, egyszer csak itt volt. Itt volt a Biblia és itt volt a Krisztus.

Jó, akkor nem mindegy. Úgy fogjuk mondani inkább, hogy mennyből szállt alá. De hát mi ez a »mennyből«? Egy szó, egy mozdulat, egy valamerre mutató kéz; akár az Ég kékje, oly megfoghatatlan. Amely színről, arról a boldogító kékről meg nem tudnánk mondani, hol van; semmiképp sem egy kékre mázolt felület. Itt van a Föld Egében. Kiterjedve a levegőég egészére, maga után csalogatja tekintetünket egy értelmünk számára felfoghatatlan irányultságba, olyanba, amely lényünk legmélyére vonatkozik.

Ha nagyon el vagy keseredve, ha életed romba dőlni látszik, eridj el sétálni, emeld fel tekinteted azokba a kéklő távolokba.

Meghalnánk nélkülük.

Azt a könyvet, semmi kétség, előbb-utóbb meg kell ennünk.

Az a könyv, az Ó- és Újszövetség egységében maga a Krisztus. Az is meg nem is: éppen eléggé Ő, hogy olvasásakor mindennap annak tekintsük, és éppen eléggé különböző, hogy a könyv bálványozásának hibájába ne essünk. Valamely Szöveg és Valaki Ismerős. Ismerősnek ismerős, hiszen egyébként nem tudnánk érintkezni vele; csakhogy egy megrendítően különös aspektusában az.” (Az életnek fája)

„Színfoltok lebegnek a papíron, leheletnyi tiszta felhőcskék. Ha játékos kedvünkben vagyunk és jól figyelünk, akkor különös események játszódnak le a szemünk láttára. A papír már nem sík – átalakult térré. A piros folt mintha felénk közelítene, a kék mintha messze távolba nyílna; maguk a színek hatnak így, attól függetlenül, hogy ábrázoltunk-e velük valamit. Közelít tehát a piros, messze illan a kék; a zöld felület békében, elégedetten pihen, se nem közelít, se nem távolodik, jó neki ott, ahol van. Teret látunk, de nem háromdimenziós teret, ezt a teret a színek közötti vonzások és taszítások szövik. […] Ha ceruza van a kezünk ügyében, úgy fordulhat, hogy elkezdünk vonalakat húzogatni a telepingált lapra. Ákombákom figurákat rajzolunk a foltokra, a foltok közé.”

„A kép elkülönített hely. A fizikai és a képzeleti világnak egyaránt része: Mind a kettő felé nyitva áll. Ha csak a képzelet felől akarjuk megközelíteni, álmodozókká válunk; ha csak a már meglévő dolgok felől, puszta másolókká. A belső és a külső világ között a képben valódi kapcsolat teremtődik – épp ezt a kapcsolatot nevezzük képnek.” (Miért fest az ember?)