A kisregény hősnője deszkalapokra festi képeit: festékbemártott ujjaival mintha “körberajzolná” az életét.

Ennek a különös intenzitású könyvnek a lapjai mintha azok a deszkalapok lennének, amelyekre a meggyötört cigányasszony rávetíti élete eseményeit. A deszkalap: könyv – és mozgóképeket mutató mozivászon, képernyő; teljesen mindegy, minek képzeljük, hiszen a képek zuhataga a fontos, amely minden külső keretet elsodor, adott pillanatban már a deszkára festegetés is különös dimenziókat kap.

A durva deszkán finoman és élesen láttatott színes képek jelennek meg, aztán a deszkákról is megfeledkezünk, hiszen azok már tükörként mutatnak a történelemre. A huszadik századi magyar történelemre, az ötvenhatos forradalomra, az utána következő évtizedekre. A cigány kislány életútját a gyerekkori kiszolgáltatottságtól a börtönön át a legalább az önkifejezés örömét kínáld, tehát némiképp „felszabadító” – deszkalapokig: a lélek rezdüléseinek finom rajzolatában szemlélhetjük.

Malgot István kisregénye a líra mélységét, a nagy ölelésű epikai művek történelmi horizontját és a grafika lényegre törését ötvözi.

2001-ben a a szerző rendezésében a történetből film készült, “A cigány hold. Egy cella képei” címmel. Főszerepben Stefanovics Angéla, további szerepekben Monori Lili, Székely B. Miklós.