Antropozófia – Rudolf Steiner GA 10
A könyv fejezetei eredetileg különálló tanulmányokként „Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez?” összefoglaló címmel láttak napvilágot. Most itt könyv alakban jelennek meg. Ez a kötet egyelőre az első részt, a következők pedig majd a folytatását tartalmazzák.
A munka azzal a fejlődéssel foglalkozik, amelyen az embernek keresztül kell mennie, hogy a magasabb világokat megismerhesse. A benne foglalt ismertetések különböző szükségleteket akarnak kielégíteni. Elsősorban azoknak nyújtanak valamit, akik a szellemi kutatás eredményei után érdeklődnek és ezért bizonyára felvetik a kérdést: „Vajon honnan szerezték a tudásukat azok, akik saját állításuk szerint az élet nagy és rejtélyes kérdéseiről tudnak valamit?” A válasz így hangzik a kérdésre: „a rejtélyeket a szellemtudomány fedte fel előttük.”
Aki azonban szellemi kutatást akar végezni, vagyis saját maga akarja megfigyelni magukat a tényekei, amelyeket leírnak és feltárnak a szellemtudomány közlései, saját magának is fel kell emelkednie az érzékfeletti megismeréshez, vagyis saját magának is be kell járnia a megismerésnek azt az útját, amelynek a leírását itt megkíséreltem. De tévedés lenne azt hinni, hogy a szellemtudomány közlései értéktelenek annak a számára, aki hajlandóság vagy lehetőség hiányában nem járhat a magasabb megismerés útján.
A tények kikutatására csak az képes ugyan, aki be tud hatolni az érzékfeletti világokba, de a kikutatott tények igaz voltáról az is meggyőződhet, aki nem saját maga észlelte őket. Az ezekre a tényekre vonatkozó közlések nagy része ugyanis józan és elfogulatlan ítélő erővel felülvizsgálható, ha az életben gyakori mindenféle előítélet a szükséges elfogulatlanságtól nem fosztja meg az embert. Igen könnyen megtörténhet például, hogy valamilyen szellemtudományos állítást valaki nem talál összeegyeztethetőnek a jelenkor egyes tudományos eredményeivel. De valójában nincs is olyan tudományos eredmény, amely ellenkeznék a szellemi kutatással, az ellentétek pedig el is tűnnek, ha a tudományos eredményeket elfogulatlanul mérlegeljük mindenfelől.
Minél elfogulatlanabbul vetjük össze a szellemtudományt a tudomány pozitív eredményeivel, annál inkább felismerhetjük a kettő teljes egyezését.