Van-e feltámadás a gépesített gondolkodás halálából?
Böszörményi László Holdvilág – napvilág, avagy megtérés a tudományos gondolkodás forrásához című könyvében mutatja be – foglalkozását tekintve lévén informatikai kutató -, hogyan alakult ki, és hogyan is működik a mesterséges intelligencia. Mennyire és hogyan (nem) “okos” a gép? A gép vezérel minket, vagy mi a gépet? Hol van a határ? Van e egyáltalán létjogosultsága ilyen kérdéseknek?
“Nagy adatmennyiség (big data) analízise tehát új ismeretekre is vezethet. … értelmezése természetesen mindig emberi feladat marad. De ezekkel az eszközökkel kétségkívül új, soha nem látott lehetőségek nyílnak meg a természeti és a társadalmi folyamatok kutatásában. Az eredmények lehetnek igen meglepőek is. Kiderülhet, mondjuk – a példa teljes mértékben a fantázia szülötte -, hogy abból, hogy valaki milyen higiéniai termékeket vásárol, következtetni lehet a nemére, egészségi állapotára és korára, esetleg szexuális irányultságára, sőt, ezen túlmenően politikai preferenciáira is. A legvadabb és legelképzelhetetlenebb összefüggéseket lehet találni (és magától értetődőnek feltételezett összefüggések hiányát). Általában nagy felháborodást vált ki, ha ilyesminek hírét vesszük, mert alapvető emberi jogainkat látjuk veszélyeztetve. A felháborodás és tiltakozás teljesen jogos. Mégis érdemes magunknak föltenni a kérdést: mi a nagyobb botrány: az, hogy az AI-technikák betörnek a magánéletünkbe, vagy az, hogy legintimebb ügyeinkben is ilyen kiszámíthatóak vagyunk?
Minden technikát fel lehet használni jó és gonosz célokra is. A morál az ember privilégiuma marad. “